A verespataki bányanyitás ellen tiltakozik a Román Tudományos Akadémia

Nagy hibának nevezte szerdán a verespataki bányatervet a Román Tudományos Akadémia elnöke. Ionel Haiduc hangsúlyozta: a bányanyitás környezeti hatásai nem igazolják a cianidtechnológiával történő nemesfémkitermelés beindítását. “Ez a terv óriási hiba, egyenesen gyilkosságnak lehet minősíteni” – jelentette ki az akadémia elnöke. Az intézmény ismételten hangsúlyozta: ellenzi a bányanyitást a környezetet érintő káros hatások miatt. Ide sorolják a hatalmas területet lefedő külszíni kitermelést, Európa-szerte egyedi régészeti lelőhelyek tönkretételét, a nagy veszélyt jelentő cianidos technológia használatát és a környék hosszútávú gazdaságfejlesztési tervének hiányát.

A Román Tudományos Akadémia egy olyan megoldás keresését tartja szükségesnek igen elmaradott régió gazdasági életének fellendítésére, amely nem veszélyezteti a környezetet.

A tudományos testület hangsúlyozza: a külföldi befektetéseket nem ellenzi, ha azok biztos és hosszú távú hasznot hoznak.

A verespataki bányaterv engedélyeztetési folyamatát tavaly Korodi Attila akkori környezetvédelmi miniszter leállíttatta, mivel a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vállalat egy már érvénytelenített településrendezési engedélyt nyújtott be a szaktárcához. Emiatt a cég egymillió eurós kártérítésért és az engedélyeztetési eljárás folytatásáért pert kezdeményezett a volt miniszter ellen, azonban azt első fokon elvesztette.

A bányavállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni Verespatakon, ahol becslésük szerint 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüsüt termelnek ki 17 év alatt. A kitermeléshez ciántechnológiát használnának, ez azonban román és külföldi civil szervezetek heves tiltakozását váltotta ki. Legfőbb érvük a beruházás ellen: a kitermelést követően hátramaradó ciános zagy – ha baleset történik – a tiszai ciánszennyezésnél sokkal súlyosabb ökológiai katasztrófát okozhat.








hirdet�s