Előkerült a füzéri alsó vár

A füzéri vár önmagában is vonzó jelenség a turisták számára, de a történészek szerint plusz varázst kölcsönöz neki, hogy a jelenlegi adatok szerint ez volt a megye első kővára. Jelenleg is dolgozik egy régészcsapat a hegyen, de most nem a várat kutatják, hanem az alsó vár falait tárják fel Gál-Mlakár Viktor, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze vezetésével.

Megszűrni a támadásokat

– 2003-ban kezdődött meg maga a feltárás, és 2009-től kapcsolódott be a munkába a Herman Ottó Múzeum – mondja Gál-Mlakár Viktor. – Hogy mikor épülhetett, azt nem tudjuk pontosan. Először 1620-ban említik a füzéri elővárat, de megítélésünk szerint 1530 körül épülhetett. A funkciója elég egyértelmű volt, elsősorban gátolta a felső vár megtámadását, ezen kívül azonban gazdasági funkciókkal is rendelkezett. Idáig jöhettek fel az árukkal megrakodott szekerek. Itt tárolták az árukat a már előkerült raktárakban, a szintén megtalált istállókban pihentek a lovak és előkerült a darabontház is. A június közepéig tartó mostani munka során az épületeket kívánjuk lokalizálni, az állagmegóvás a későbbi évek feladata lehet.

Keveredő korok

Az ásatás során több kor is „összekeveredett”, hiszen találtak 13. századi pénzérmét, ágyúgolyókat, Árpád-kori cserepeket, használati tárgyakat és töltényhüvelyt is.

– Az előváron keresztbe haladva egy olyan lövészárok-rendszer is előkerült, amely a második világháborúban védhette a kelet felől érkező támadás ellen a környéket – mondja Gál-Mlakár Viktor. – Erre utal az elővár egyik végében megtalált géppuskafészek és az előkerült üres töltényhüvelyek is. Ezen kívül a 108 méter hosszú várfal egyik részében megtaláltuk egy Árpád-kori cölöpárok részletét is, amely arra utal, hogy már a 13-14. században is volt ezen a területen a cölöperődítmény, amely ugyancsak védelmi célokat szolgált.

A legnagyobb felfedezést a végére tartogatja a miskolci régész, amikor megmutatja azt a falrészletet, amelybe a felső vár lerombolt gótikus kápolnájának mívesen faragott köveit is beépítették.

-BG-