A várak „élete” és a tokaji turisztika

Dr. Németh Péter előadása a szabolcsi földvárról
Dr. Németh Péter előadása a szabolcsi földvárról - © Fotó: ÉM
Tokaj – Régészek és turisztikai szakemberek tartottak előadásokat.

A Tokaj-hegyaljai és a Tisza-menti várak régészeti és turisztikai hasznosításának lehetőségeiről tartottak konferenciát Tokaji Múzeum Világörökségi Bormúzeumban a közelmúltban. Az eseményen az idén huszonöt éves Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott támogatásnak köszönhetően hat várat – Sátoraljaújhely, Füzér, Regéc, Sárospatak, Tokaj és Szabolcs – mutattak be.

Meggyőző eredmények

Az előadók vázolták a régészeti kutatástörténetet, hiszen a csak „nemrégiben” kutatni kezdett tokaji és sátoraljaújhelyi várak is több mint tizenkét ásatási évadon vannak túl. A régészeti eredmények minden vár esetében meggyőzőek, nemcsak gyönyörű leletek, pénzek, kerámia- és fémtárgyak kerültek napvilágra, hanem a feltárt falak, illetve az omladékból kikerülő faragott kőanyag is szinte minden esetben lehetőséget ad arra, hogy az adott vár részleges vagy teljes rekonstrukciójához hiteles adalékokkal szolgáljon.

A rekonstrukciók megkezdésekor lép be a várak életébe a turisztika, hiszen azt csak úgy érdemes a nagyközönségnek látogatni, ha ott valóban van mit mutatni. A konferencián ezt szem előtt tartva, minden várról turisztikai szakember is beszélt, és így elhangzottak azok a sokszor igen rögös, kilátástalannak tűnő és általában több évtizedig tartó „életutak”, melyek során egy teljesen elpusztult, gazos, nehezen megközelíthető várból hogyan lesz olyan élhető, évente több százezer embert vonzó, több tucat dolgozónak munkát adó, „üzemelő vár”, mint a füzéri vagy a regéci.

Milyen készültségi fokon

A konferencia célja az volt, hogy a régészek és a turisztikai szakemberek bemutassák a szakmának, hogy egy adott régió várai milyen készültségi fokon vannak. Az ülésezésen szó esett a célokról és arról, hogy a jó példával elől járó várak tanulságaiból milyen módon érdemes feltárni, rekonstruálni és üzemeltetni egy ilyen objektumot. A szervezők közölték, fontos, hogy a kiemelt turisztikai desztinációvá érett Tokaj-Hegyalja és Felső-Tisza vidéki várak tényleg olyan turisztikai attrakciót nyújtsanak az ide látogató vendégeknek, amiből a vendéglátó- és szállodaipar, illetve a helyi termelők, borászatok és kézművesek is komolyan profitálhassanak.

A konferencia résztvevői megfogalmazták, hogy a szóban forgó várak kutatói és üzemeltetői minden tőlük telhetőt megtesznek a várak optimális üzemeltetése és ezzel a turisztika és a hozzá kapcsolódó ágazatok fellendítése érdekében.

ÉM


Turisztikai vonzerő

A tanácskozáson résztvevők ismertették az eddig megkapott magyar állami és európai uniós támogatásokat, és megállapították, hogy jó az irány, és ha a fejlesztések ilyen ütemben folytatódnak, akkor Tokaj-Hegyalja és a Felső-Tisza vidéken az aktív ökoturizmus után a második helyen kiemelt turisztikai vonzerői a várak és hozzájuk kapcsolódó létesítmények lehetnek.


Munkamegbeszélés a Sátoraljaújhelyi várban
Sátoraljaújhely - Az ősz végéig folytatódnak az ásatások a Várhegyen. A Sátoraljaújhelyen felnövő generációk a 20. század második felében elfogadták, hogy a várost körülvevő hegyek egyikét Várhegynek nevezik, de nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, hiszen a hegy tetején semmi sem uta...

Turistavonzó kulturális látványosság lehet egész Tokaj-Hegyalján a Zempléni Fesztivál is
Tokaj - A Tokaji borvidék Európa legcsodálatosabb világörökségi helyszínei között szerepel. Európa 34 csodálatos világörökségi helyszínét, 19 Európai Uniós országot bemutató innovatív honlapot indított az UNESCO, a National Geographic szakmai bábáskodása mellett. A főképp kínai és amerikai turist...