A vár, amelyet a diákok ástak ki Regécen

Munkában a régésztáboros fiatalok
Munkában a régésztáboros fiatalok - © Fotó: Magánarchívum
Regéc – Felbecsülhetetlen az a munka, amit Regécen a régésztáboros fiatalok végeznek minden nyáron.

Különleges vár a regéci. Legfőképp azért, mert 19 éve már, hogy minden nyáron diákok és pedagógusok jönnek el a kis zempléni faluba, hogy régészeti ásatásokat folytassanak a nagy múltú, történelmi építmény területén. Idén sem volt ez másképp. Pető Zsuzsa Eszter és Simon Zoltán régészek irányításával három héten keresztül folyt a munka az alsó várban, az egykori nyugati palota pincéiben, illetve a várudvar nyugati szélein. Nem eredménytelenül. Rengeteg új adatra, információra derült fény a vár egykori állapotára és mindennapi életére vonatkozóan. Szenzációnak is nevezhetjük az alsó várban megtalált egykori, kőből faragott csigalépcső elemeit, de a nyugati palota alatt hajdanán megépített, az idők alatt többször átépített pincék most fellelt kissé bonyolult falszerkezetei is meglehetősen izgalmas kérdéseket vetnek fel.

Az első tábor sikerén felbuzdulva elhatároztuk, hogy minden évben megszervezzük.” Bakos Ferenc

Ezeken a területeken több olyan jelentős lelet is előkerült, ami tovább erősíti a már egyébként is megalapozott tényt, miszerint Regéc várát az egykori tulajdonosai jelentős főúri rezidenciaként használták. Az idei régésztáborban budapesti és ráckevei középiskolás és régészetet tanuló hallgatók, valamint pedagógusok, a vár iránt elkötelezett önkéntesek vettek részt.

Őrültségnek tartotta

Bakos Ferenctől, Regéc polgármesterétől tudtunk meg többet a település régész­táboráról.

– 1997-ben kezdtük el dédelgetni a gondolatot, hogy valamit kellene kezdeni a várral, mert addig bozótban és törmelékben hevertek a romjai. Kormos István elődömmel akkor megkerestük Simon Zoltán régészt, hogy súgjon már valamit, hogy lehetne ezen az úton elindulni. Ő akkor azt mondta, neki nagy szívügye, hogy az egész várat kiássa, de igazából kicsit őrültnek tartott bennünket, mert úgy gondolta, hogy lehetetlen küldetésre akarunk vállalkozni. Ennek ellenére mi végigjártuk a szükséges hivatalokat, amit a régész ajánlott, és ’98 nyarán megkezdődhetett a Regéci vár régészeti kutatása. Pénzünk azonban nem volt, így jött az a verzió, amit máshol már sikerrel alkalmaztak, hogy szervezzünk régésztábort. Azért is volt ez jó gondolat, mert az országban nagyon sok lelkes fiatal van, akik szívesen vesznek részt régészeti feltárásban.

Fotó: Magánarchívum Fotó: Magánarchívum ©

Így indult el a vár egy részének kibontása, természetesen szakmailag irányított módon – mesél a kezdetekről Bakos Ferenc, úgy folytatva: – Az első régésztáborba az Avasi Gimnázium diákjait fogadtuk, akik 4 hétig dolgoztak a várban. Nagy siker volt annak ellenére, hogy a feltárás kemény fizikai munkának számít, és a hőséggel is meg kellett küzdeniük a fiataloknak. Az első tábor sikerén felbuzdulva elhatároztuk, hogy minden évben megszervezzük. Később aztán jöttek más gimnáziumokból is, végül olyan sok volt a jelentkező, hogy nem mindenki fért be a csoportba. Az önkénteseket kezdetben magánházaknál helyeztük el, később vendégházakban. Ez így van a mai napig is, a szállás és az élelmezés költségét az önkormányzat állja. Az azonban szomorú, hogy a lassan 20 éves régésztábor sikere és töretlen népszerűsége ellenére kisebb támogatásoktól eltekintve nem találunk olyan pályázatot, ami állná a költségeket – teszi hozzá Bakos Ferenc.

Visszajárnak

Megtudjuk azt is, az első régésztáborosok azóta felnőttek, és visszajárnak a várba. Van olyan házaspár, akik itt ismerkedtek meg, és van olyan fiatal is, aki régész lett azóta, egy másik építész, és ő irányította a vár egyik építési munkálatait. Ezen a nyáron budapesti gimnazisták dolgoztak Regécen, valamint a hűségesen visszajáró ráckevei diákok, akiknek egy nagyon lelkes tanáruk van, Mészáros Attila személyében.

– Felbecsülhetetlen az a munka, amit a fiatalok a Regéci várban végeznek – állapította meg elismerően a polgármester.

Hegyi Erika


Egy kis történelem

A Regéci vár valószínűleg a tatárjárás utáni években épült, majd – a többi várunkhoz hasonlóan – számos alkalommal gazdát cserélt. A 17. századig megfordult falai közt Lazarevics István szerb fejedelem éppúgy, mint a királyi csapatok vagy a törökök, akik kirabolták, és egy részét fel is gyújtották.

A vár legismertebb időszaka viszont később, 1644-ben kezdődött, amikor I. Rákóczi György seregével megostromolta és elfoglalta Esterházy Miklóstól. Ettől kezdve a Rákóczi család egyik fontos birtoka. Később ideköltözött Zrínyi Ilona újszülött fiával, az akkor egyéves II. Rákóczi Ferenccel, aki ötéves koráig élt itt. A közben özveggyé vált Zrínyi Ilona aztán itt ismerkedett meg a vidéken bujkáló kurucok vezetőjével, Thököly Imrével, akihez később feleségül ment. Ezzel Regéc a kuruc felkelők egyik központjává, de egyben a Habsburg-csapatok célpontjává is vált.








hirdet�s