A válság és én…

Most aztán kezdhetünk takarékoskodni. Oda kell figyelni mindenféle kiadásra. Nem veszünk új autót, új lakást, a régit sem újítjuk fel, új hitelt felvenni eszünkbe sem jut. Hajdu Mariann jegyzete.

De mivel nem költünk új kocsira, és a szomszéd sem költ, ezért az autógyártók kevesebbet tudnak majd eladni. S mert kevesebbet adnak el, nem lesz szükség annyi alkatrész-összeszerelő munkásra. A szakembert elbocsájtják, kevesebb ruhát, bútort vásárol, nem megy majd moziba, így kevesebb bevétele lesz a ruha-, a bútorgyárnak, idővel bezárhat több mozi. És újabb munkások, alkalmazottak kerülhetnek utcára.

Valahogy így érhet el minket, kisembereket a válság. Persze, kicsit leegyszerűsítettem a folyamatot, erre fel is hívták figyelmemet a munkaügyis szakemberek. Ők ugyanis úgy gondolják, még nem tudni, hogyan ér el minket, és milyen mértékben a válság, és hogy meddig fog tartani. A világ már megtanulta ugyan, hogyan kerülheti el a hasonló világválságot, mint az 1929-es volt, épp annak tapasztalatai által. De az is tény, hogy az amerikai gazdasági szakemberek sem látnak tisztán, még abban sem, hogy mi volt a válság egész pontos oka. Hogy mi lesz velünk egy fél év múlva?

Ki tudja. De jobb, ha elkezdünk takarékoskodni.

– Hajdu Mariann –