A törökök óta itt vannak Miskolcon is a keringők

Akt.:
Mészáros István egri keringői
Mészáros István egri keringői - © Fotó: Magánarchívum
Miskolc – Százharminc éves múltra tekint vissza a miskolci versenygalamb-tenyésztés.

A borsodi megyeszékhely galambtenyésztő hagyománya 1888-ig vezethető vissza, amikor megalakult a jelenlegi V-33 Galamb és Kisállattenyésztők Egyesülete. Ekkoriban csatlakoztak hozzájuk Kassa és Eperjes galambászai is, ma pedig harminchét borsodi tenyésztő tartozik a közösséghez. A társaság elnöke, Mészáros István elmondta, hogy az utóbbi öt-hat évben Szikszóra költöztek, mert a helyi sportcsarnokban kaptak rá lehetőséget, hogy megrendezzék galambröptető- és szépségversenyeiket. A következő nagyszabású rendezvény, a Nemzeti Fiatal Galamb Kiállítás november 17–18-án lesz, ahová Romániából, Szlovákiából és Lengyelországból is neveznek.

A galambok 14-15 évig élnek, a napi 1-2 tojást végig lerakják.” Mészáros István

Rossz időben eltévednek

– Egyesületünk szép eredményeket ért el a nemzetközi megmérettetéseken. A röptető versenyeken reggel kilenckor kiengedik a galambokat tizenhat, huszonnégy fős csapatokban. A felkészítéstől függően hat-tizenhárom órán keresztül szállnak, olyan magasságokba, ahol szabad szemmel már nem lehet őket követni, majd visszarepülnek a gazdájukhoz. Az időjárás mindig nagyon fontos tényező, mert vihar esetén előfordul, hogy az állatok több mint fele nem tér vissza. A röp- és tűrőmagasságért különböző pontokat adnak, a szárnymozgást, illetve a tényleges magasságot figyelembe véve. A szépségversenyen pedig tenyésztői sztenderd alapján értékelik minősített vizsgálók a madarakat méretüktől, színezetüktől függően – foglalta össze a szakember.

Fürdősóban lubickolnak

A galambok számára speciális feltételeket kell ahhoz teremteni, hogy kiemelkedjenek a versenyeken.

– A tenyészmadarak nagyon kedvelik a vizet, ezért a téli hónapok kivételével hetente meg kell őket fürdetni. Különleges fürdősó fajtákkal, ecettel és ánizsolajokkal dúsítjuk a fürdővizüket, hogy mindig szép legyen a tolluk. Ahhoz pedig, hogy erős testfelépítésűek legyenek, és sokáig repüljenek, változatos étrendet, salakanyagot, olajos magvakat és fehérjedús tápanyagot kell nekik biztosítani. Én alapvetően két fajtával foglalkozom: a budapesti magasröptű keringővel, ami a világon a legjobban szálló galamb és az egri kék keringővel, amit körülbelül ötszáz éve a törökök hozta be hazánkba – mutatta be állatait Mészáros István.

Az öregek is kettőt tojnak

– Ha szép állományt szeretnénk, maximum tíz-tizenöt párral tudunk csak egyszerre dolgozni, gondosan elkülönítve – hangsúlyozta a tenyésztő.

– A galambok összesen tizennégy-tizenöt évig élnek, és nagyon veszélyes rájuk a paramyxo nevű betegség, ami ellen kötelező beoltatni őket. Az állatok az utolsó percig képesek a fogantatásra és a megszokott két-két tojást mindig lerakják. Tizennyolc nap alatt kelnek ki a fiókák, és utána három-négy hét, amíg kirepülnek a fészekből, miközben a szülők folyamatosan etetik őket. A fiatal galambokat születés után kellő időben ki kell venni a dúcból, mert akkor hamar megtanulják, hogyha elrepülnek egy időre, hová térjenek vissza.

Detzky Anna