A testi és a lelki tisztulás folyamata a 40 nap

Akt.:
Köteles László
Köteles László - © Fotó: Kozma István
Komlóska – A komlóskai görögkatolikus hívek hamarabb kezdték a nagyböjtöt.

A hegyaljai Komlóska zárt településnek számít, de lakói nyitottak bárkire, aki hasonlóan nyitott szívvel közeledik hozzájuk.

A ruszin nemzetiségi településen egy görögkatolikus templom található az egykori komlóskai várhoz vezető dombon, így a templom nem csupán látja, hanem őrzi, védelmezi is a falut és annak közösségét.

Nemcsak étel

Erős hitélet jellemzi a komlóskai polgárokat, akik szinte kivétel nélkül a görögkatolikus egyház hívei, így a helyiek számára teljesen természetes, hogy megtartják a nagyböjtöt.

– Számunkra nem hamvazószerdán, hanem már előtte két nappal, hétfőn kezdődik a nagyböjt – mondja Köteles László, Komlóska polgármestere, aki maga is tagja a görögkatolikus közösségnek. – Ez a testi és lelki tisztulás ideje. Ilyenkor gyakrabban tartunk lelki gyakorlatokat a templomunkban. Vannak, akik a nagyböjt alatt nem csak az ilyenkor tiltott ételektől tartják távol magukat. Jómagam nagyböjt idején azt szoktam mondani, ha lúd, akkor legyen sovány, és egy csepp alkoholt sem fogyasztok. Az engesztelő közösségünkben többen írják, ilyenkor a hústól való tartózkodás mellett még milyen fogadalmakat tesznek. Van, aki elhatározza, nagyböjt idején nem eszik csokoládét, más pedig távol tartja magát a panaszkodástól. Amikor zarándoklatot tettünk egy évtizeddel ezelőtt Pálházától Budapestig, akkor volt egy sátoraljaújhelyi barátunk, aki fogadalmat tett, a 320 kilométeres zarándoklat idején csak kenyeret és vizet vesz magához táplálékként, ami egy nagyon emberpróbáló fel­adat volt.

Böjt a gyerekekért

Köteles László elmondta, sokan vannak, akik nem önmagukért, hanem másokért böjtölnek, böjtöltek.

– Ismertem egy komlóskai asszonyt, aki azért böjtölt, hogy a fia kilábaljon a daganatos betegségéből. Az asszony már 90 évesen elhunyt, a fia azonban meggyógyult, ma is él, és még a komlóskai közéletben is aktívan részt vesz – mondja Köteles László. A nagymamám pedig a gyermekáldásért böjtölt. Sokáig nem született gyereke, így a babavárás érdekében böjtölni kezdett, aminek meg is lett az eredménye, a lánya Kisboldog­asszony napján, szeptember 8-án született és később valamennyi unokája jeles egyházi ünnepekkor látta meg a napvilágot. Ettől a nagymamámtól vettem át a böjtölés szokását, ezért én nem csupán nagyböjtkor és a karácsonyi vagy a tavaszi böjt idején tartom meg a húshagyó napokat, hanem egész évben minden szerdán és pénteken böjtölök. Természetesen a nagyböjtöt nálunk is elsősorban az idősek tartják, hiszen a gyerekek, a betegek és a nehéz fizikai munkát végzők számára nem kötelező.

Bánhegyi Gábor


A matyó vidéken húsvétkor kerültek elő az élénkebb viseletek
Mezőkövesd, Miskolc - A testi és lelki tisztulás a népi kultúrában a természet megújulását mintázta. A negyvennapos böjt a húsvét előkészítő időszaka, amikor a Megváltó szenvedését, majd feltámadását ünnepeljük. Idén március 5-én, húshagyó kedden indult, és a csillagászati tavasz kezdetét, a márc...

Tavasszal a friss zöldségek biztosítanak tápanyagot
Miskolc - A böjt az őskortól kezdve megtalálható az emberiség történetében. Eleinte leginkább vallási színezetet kapott, így gyakran szertartásokra, ünnepekre felkészülésként használták, de már ekkor is alkalmazták gyógyítás céljából is. Ennek továbbéléseként ma is megtalálható szinte az összes v...