A természetvédelem fontosságáról szólt a magyar és a szlovák államfő Aggteleken

Akt.:
Aggtelek, 2015. szeptember 22. Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Aggteleki Nemzeti Park harmincéves és a térség Világörökséggé nyilvánításának húszéves jubileumi ünnepségén az aggteleki Baradla-barlangban 2015. szeptember 22-én. Harminc éve, 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká az Aggteleki-karsztot, a magyar-szlovák határ két oldalán lévő térség tíz évvel később a Világörökség része lett.
Aggtelek, 2015. szeptember 22. Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Aggteleki Nemzeti Park harmincéves és a térség Világörökséggé nyilvánításának húszéves jubileumi ünnepségén az aggteleki Baradla-barlangban 2015. szeptember 22-én. Harminc éve, 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká az Aggteleki-karsztot, a magyar-szlovák határ két oldalán lévő térség tíz évvel később a Világörökség része lett. - © MTI Fotó: Komka Péter
Aggtelek, 2015. szeptember 22., kedd (MTI) – A környezetvédelem és a természetvédelem fontosságáról beszélt Aggteleken a Baradla-barlangban Áder János magyar és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök, akik kedden részt vettek a világörökséghez tartozó aggteleki-karszt és az ahhoz kötődő szlovák-karszt kutatása és védelme című konferencia nyitóprogramján.

A programot abból az alkalomból rendezték, hogy a nemzeti park 30 éves, a magyar-szlovák határ két oldalán lévő karszt pedig húsz éve lett a világörökség része.

Áder János beszédében Ferenc pápa enciklikájából idézve azt mondta: a természeti környezet közjó, az egész emberiség öröksége, és mindenki felelőssége. Az államfő úgy fogalmazott: az itt élők pontosan tudják, hogy milyen egyedülálló érték rejtőzik a mélyben, és az UNESCO húsz évvel ezelőtti döntése azt bizonyította, hogy ez nemcsak a két ország, hanem a világ öröksége is.

Mint mondta, húsz esztendő földtörténeti mércével mérve csekélység: húsz év alatt egy cseppkő mindössze négy millimétert nő, a Baradla-barlangban tehát sok millió év kellett ahhoz, hogy ezek a csodálatos természeti alkotások létrejöjjenek. Ugyanakkor húsz év emberi mércével mérve már jelentősnek mondható. Kiemelte, hogy az elmúlt húsz év a két ország szakembereinek közös szenvedélyéről, munkájáról és egy közös szemlélet kialakításáról is szólt.

Áder János úgy fogalmazott, hogy az elmúlt húsz évben sikerült elkerülni a “magabiztos, pökhendi, időnként csak a profitra koncentráló ideologikus beavatkozást”, így a barlangrendszer 99 százaléka ma is érintetlen, amelyre vigyázni kell.


ag4

Áder János köztársasági elnök (középen b) és Andrej Kiska szlovák államfő (középen j) beszélget az Aggteleki Nemzeti Park harmincéves és a térség Világörökséggé nyilvánításának húszéves jubileumi ünnepségén az aggteleki Baradla-barlangban 2015. szeptember 22-én. Harminc éve, 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká az Aggteleki-karsztot, a magyar-szlovák határ két oldalán lévő térség tíz évvel később a Világörökség része lett. | MTI Fotó: Komka Péter


Andrej Kiska Szlovákia köztársasági elnöke beszédében kiemelte, hogy az aggteleki- és a szlovák-karszt a két ország közös, a világ által is elismert öröksége, természeti kincse, az itt dolgozók arra törekszenek, hogy a következő nemzedékeknek is megőrizzék ezt az egyedülálló értéket, amely túllép a nemzeti határokon.

Szólt arról, hogy a mai világban számos példa bizonyítja, hogy “barbár módon, szándékosan felbecsülhetetlen értékű emlékeket semmisítenek meg, világszerte a stabilitás és a prosperitás jelenti a legjobb eszközt arra, hogy a világörökséget megőrizzük”.

A két ország köztársasági elnöke Aggteleken a jubileum alkalmából emlékoszlopot avatott, majd a határ túl oldalán lévő, a Baradla-barlanggal kapcsolatban lévő domicai barlangot nézték meg.


ag2

Áder János köztársasági elnök (k) és Andrej Kiska szlovák államfő (j) a nemzeti park igazgatója, Veress Balázs (b) társaságában felavatják a jubileumi emlékművet az Aggteleki Nemzeti Park harmincéves és a térség Világörökséggé nyilvánításának húszéves jubileumi ünnepségén az aggteleki Baradla-barlang előtt 2015. szeptember 22-én. Harminc éve, 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká az Aggteleki-karsztot, a magyar-szlovák határ két oldalán lévő térség tíz évvel később a Világörökség része lett. | MTI Fotó: Komka Péter


Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország nemzeti parkjai közül az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben. A nemzeti park a hajdani Gömör-Tornai-karszt részeként a Sajó és a Hernád folyó között mintegy 20 ezer hektáron helyezkedik el.


ag1

Cseppkőképződmények az aggteleki Baradla-barlangban 2015. szeptember 22-én. Harminc éve, 1985-ben nyilvánították nemzeti parkká az Aggteleki-karsztot, a magyar-szlovák határ két oldalán lévő térség tíz évvel később a Világörökség része lett. | MTI Fotó: Komka Péter


A térség barlangjait és képződményeit rendkívüli formagazdagságuk, komplexitásuk, viszonylagos érintetlenségük és kis területen való koncentrálódásuk kiemelkedő jelentőségűvé teszi. A helyszín legjelentősebb barlangja a határon átnyúló hálózattal rendelkező, sztalagmitokkal és sztalaktitokkal – álló és függő cseppkövekkel – gazdagon díszített Baradla-Domica-barlangrendszer, amely a mérsékelt égöv fontos aktív atakos barlangja. Az aggteleki- és a szlovák-karszt barlangjainak csaknem egésze még teljes mértékben eredeti természetes állapotában van és megfelelően védett.

– MTI –








hirdetés