A természettudományok tapasztalat alapú oktatását segíti a most elinduló MSMS program

Budapest, 2014. október 21., kedd (MTI) – Magyarországon is elindul a Making Science Make Sense (MSMS) elnevezésű oktatási program, amelynek célja hogy interaktív módon és tapasztalati alapon népszerűsítse a természettudományos tárgyak oktatását a 10-16 éves diákok körében.


Az MSMS program Magyarországon három pillérre épül: a Csodák Palotájában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert Szakkollégium önkéntes hallgatói tizenöt alkalommal tartanak műhelyfoglalkozásokat novembertől májusig a diákok számára, akik később részt vehetnek a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának (MTA TTK) nyári kutatótáborában is – hangzott el a programot bemutató keddi sajtótájékoztatón. Keserű György Miklós, az MTA TTK főigazgatója beszédében az intézmény felelősségét emelte ki a fiatal nemzedék természettudományos érdeklődésének felkeltésében. Az igazgató emlékeztette a jelenlévőket, hogy éppen ezt a célt szolgálják az egyetem nyári kutatótáborai, amelyeket középiskolás diákoknak szerveznek. A tanulók ilyenkor a legmodernebb kutatási témákon dolgozhatnak a központ munkatársainak irányításával. A Bayer által felajánlott ösztöndíj segítségével jövőre még több tanuló vehet részt ezeken a programokon.

Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a tapasztalat alapú és interaktív oktatás előnyeire és fontosságára hívta fel a figyelmet és hangsúlyozta a tudomány innovációban és fejlődésben betöltött szerepét.

Csépe Valéria, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországon a természettudományos ismeretek szintje alacsony, így ezen a területen meglehetősen sok teendő van. A bizottság ennek érdekében “konstruktív kritikával” vett részt a nemzeti alaptanterv tudásterületeinek kialakításában, a kerettantervek alternatív programjainak és az alternatív kerettantervnek a kialakításában a kémia, fizika és biológia tárgyak oktatásának területén.

Az elnök kiemelte, hogy az MSMS programban megcélzott 10-16 éves korosztálynál az agy alkalmazkodó rugalmassága éppen abban a fázisban van, amikor a legjobban formálható, ugyanakkor a gondolkodás még a konkrét gondolkodás szintjén tart. A fiatal ilyenkor megtapasztalja a kísérleteket, benne van, kipróbálja és megnézni a különböző helyzeteket, ha rossz eredményre jut egy probléma megoldásakor igyekszik megtalálni annak okát és kijavítani. “Mindezek összessége vezet az absztrakt gondolkodáshoz, hiszen a természettudomány nem egyszerűen diszciplinák együttese, hanem egy olyan gondolkodásmód, amely minden más tudásterületre is hatással van” – tette hozzá.

A program előkészítésekor a Bayer a természettudományos tantárgyakat oktató általános és középiskolai pedagógusok között kvalitatív kutatást készített, amely az alternatív, oktatást segítő módszerek feltérképezésére is kiterjedt. A felmérésben részt vett pedagógusok szerint a biológia, a kémia és a természetismeret tantárgy oktatása egészen addig “hálás” feladat, amíg a téma és a rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik a látványos szemléltető eszközök alkalmazását, azonban ha a tanulóknak elvont fogalmakat megfelelő szemléltetés nélkül kell megtanulniuk, lelkesedésük lanyhul, sőt akár fel is adják a tanulást – ismertette az eredményeket Alföldi Mária, a Bayer Hungária kommunikációs vezetője.

A megkérdezett szaktanárok számos területen vezetnének be újításokat annak érdekében, hogy a természettudományos tantárgyakat vonzóbbá tegyék az általános iskola felső tagozatosai számára, valamint hogy növeljék az oktatás hatékonyságát. Javaslataik közül a leghangsúlyosabb szerepet a gyakorlati, szemléltető oktatásnak szánnák akár külsős vendégelőadók bevonásával, vagy az iskola falain kívüli érdekes projektfeladatokkal. Ezen felül többen fogalmazták meg az igényt a kiscsoportos, gyakorlati foglalkozások hatékonyságára.

Az MSMS a világ 13 országában már bemutatásra került Amerikában, Ázsiában és Európában egyaránt.

– MTI –








hirdetés