A terhesség rettegett HELLP-szindrómája

Akt.:
Felvilágosító nyílt nap a Kenézy-kórházban
Felvilágosító nyílt nap a Kenézy-kórházban - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Megelőzésére egyelőre nincs mód, mivel nem ismerjük a kiváltó okát.

A HELLP szindrómáról manapság egyre többet hallani a kismamák körében, ugyanis a mielőbbi diagnózisa akár életmentő is lehet.

Bár szerencsére ritkán fordul elő, mégis igen komolyan kell venni, hiszen mind az anyára, mind a babára nézve veszélyes, akár végzetes is lehet. Sajnos egy közelmúltban történt anyai halálozás miatt is megérdemli a betegség, hogy a rettegett jelzővel illessük.

Széteső vértestek

A témában dr. Szélessy Zsuzsannát, a fővárosi Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.

– A szindróma a fehérjevizeléssel, magas vérnyomással járó terhességi toxémia legsúlyosabb formájának számít. Nem váratlan esemény tehát, mert gyakran megelőzi a toxémia, ami a legegyszerűbb vizelet- és vérképvizsgálatokkal is kimutatható; főleg a terhesség kapcsán, a várandósság második felében jelentkezik.

Ezek a jellemző laboratóriumi eltérések: a vörösvértestek szétesése, emelkedett májenzimek és alacsony vérlemezkeszám mellett megjelenhet magas vérnyomás és fehérjeürítés az anyánál, a magzatot érintve méhen belüli sorvadás, kevesebb magzatvíz. A toxémia tünetei között említendő, hogy az érfal átjárhatósága megnövekedik, ami testszerte vizenyőben és fehérjevizelésben mutatkozik meg. Az érösszehúzódás miatt magas lesz a vérnyomás, és a fokozott trombózishajlam és a lepénykeringés csökkenése miatt lepényelégtelenség alakul ki.”

– A vérlemezkék állapota miatt testszerte mikroszkópos vérrögök keletkeznek, vagyis akár DIC (szétszórt, érpályán belüli véralvadás) is megtörténhet.

Legsúlyosabb esetekben romlik a májfunkció, a vörösvérsejtek szétesése lép fel. A számos helyen bekövetkező mikrotrombózis miatt a vérlemezkék és véralvadási faktorok elfogynak, és vérzékenység alakul ki. Az első tünetek jelentkezése után hamar létrejöhet tüdő- és agyvizenyő, összeomolhat a keringés, és veseelégtelenség is beállhat –emelte ki a doktornő. Az okairól érdeklődve azt a választ kaptuk, hogy akár a lepény elhelyezkedése, vérellátása is okozhatja, de genetikai okokat is sejtenek a hátterében.

– Ikerterhességnél mindig nagyobb az esély, hogy a lepény egy része elhal, leválik, ilyenkor enzimek szabadulnak fel, amelyek bekerülnek az anya keringésébe, s beindíthatják a vérelvadást. Feloldódnak a vörösvértestek, oxigénhiány, mérgezettségi állapot léphet fel, testszerte trombózisok képesek keletkezni, teljes káosz lesz a vér­alvadásban, a keringésben, az anyagcserében – tájékoztatott.

A főorvosnő emlékeztetett arra, hogy az egyéni trombóziskészség szerepét is fontos vizsgálni a betegség kialakulása, illetve az egész terhesség folyamán. Fontos tudni, és jelezni az orvosnak, ha a családban már diagnosztizálták a trombózist, mert aki nem fogékony rá, lehet, hogy csak némi izomlázat érez a lepénybeli folyamatok miatt.

– Az esetek 30 százalékában a kismamáknál nem is diagnosztizálják a trombózist, mert nem mindig jár figyelemreméltó tünetekkel. Rengeteg kismama jön úgy hozzánk, hogy fogalma sincs arról, volt-e ilyen betegség a családban. Azoknál pedig, akik lombikprogramban vesznek részt, azt tapasztalom, hogy – mivel a vizsgálatok egy része államilag nem finanszírozott – szemezgetnek a vizsgálatok között, emiatt is fordulhat elő, hogy egy ilyen fontos diagnózis elmarad –mutatott rá.

Császármetszés

A HELLP-szindróma a várandós anyák kis részénél fordul elő, közvetlenül veszélyezteti az anya és a magzat életét.

Általában császármetszést tesz szükségessé. Szerencsés esetben az anya felgyógyul, de súlyosabb formájában menthetetlen.

HBN–BB








hirdet�s