A tanárok negyede sem tanítana jövőre az új, központi tankönyvekből

Akt.:
A tanárok negyede sem tanítana jövőre az új, központi tankönyvekből
A tanárok negyede sem tanítana jövőre az új, központi tankönyvekből
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A leggyűlöltebb könyv az első osztályos környezetismeret-tankönyv lett: a kritikák szerint a könyvnek nincs logikai íve, a grafikák, ábrák kritikán aluliak, a nyelvezete pedig túl elvont egy ilyen korú gyereknek. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

A Magyar Nemzet hozzájutott ahhoz a felméréshez, amiben a tanárokat kérdezi a kísérleti, fejlesztés alatt álló tankönyvekről az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Az eredmény katasztrofális: csak a tanárok 22,7 százaléka használná szívesen jövőre is azt a tankönyvet, amit idén megismert. Az Intézet 27 taneszközről gyűjtött visszajelzései szerint a pedagógusok 55 százaléka akkor használna az adott könyvet, ha jelentősen átdolgoznák , 22,3 százaléknyian viszont soha többet nem vennék kezükbe azokat – írja a 444.hu.

A leggyűlöltebb könyv az első osztályos környezetismeret-tankönyv lett: a kérdőívekre válaszoló tanárok 7 százaléka látná szívesen szeptember is az alkotást.

A kritikák szerint a könyvnek nincs logikai íve, a grafikák, ábrák kritikán aluliak, a nyelvezete pedig túl elvont egy ilyen korú gyereknek. A második osztályos környezetkönyv már jobban sikerült, a tanítók 21 százalékának tetszett, igaz, a gyerekek értékelése szerint „furcsák a képek, vagyis nem mindig lehet felismerni a rajtuk szereplő állatokat.”

Prókai Eszter | abcug.hu


Bosszút állna a kormány az alternatív iskolákon

Új feltételhez kötné a kormány az alternatív kerettantervet használó iskolák működését. Ha elfogadják, csak az térhet el a központi tantervtől, aki ezzel többletszolgáltatást is nyújt. A baj csak az, hogy senki sem tudja, mit jelent a többletszolgáltatás. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint a kormány bosszút akar állni, mert egyre több szülő választja az alternatív iskolákat.

Szegregáció helyett inkább a szülőket is tanítják

A magyar közoktatási rendszerben a gyerekeknek esélyük sincs, hogy behozzák az otthonról hozott hátrányaikat. A nehezebb helyzetből induló diákok csak nagyon ritkán tudják ledolgozni lemaradásukat, a szegregáció pedig erre csak ráerősít. Más európai országokban a problémás hátterű tanulókat extra figyelemmel, a szülők bevonásával, vagy mentorok alkalmazásával próbálják felzárkóztatni.

Miért lenne menő, hogy nem tud összeadni két törtet?

Miért van az, hogy senki sem konyít a matematikához, és még fel is vágunk vele? Juhász Péter matematikatanár szerint ez nem kellene, hogy így legyen, elég lenne, ha képlethalmok helyett gondolkodásra nevelnék a gyerekeket iskolában. Juhász, aki gimnáziumi és egyetemi tanár is egyben, régóta használja a felfedeztető matematika módszerét, amit más kutatókkal együtt szívesen elterjesztene szélesebb körben is. Két éve ezzel a tervükkel nyertek a Magyar Tudományos Akadémia szakmódszertani pályázatán, aminek márciusban volt a záró konferenciája. Ha a következő szakaszban is nyernek, tovább folytatják a munkát.








hirdetés