A színészek emléke Bogácson marad

A színészek emléke Bogácson marad
© Fotó: Tóth Balázs
Bogács – Szacsvay László maga ültette el piramistölgyét, amelyhez lehet, hogy még visszatér.

Újabb fákat ültettek a bogácsi Színészligetben. A községben 2009-ben ültettek először piramistölgyeket a nemzet színészei tiszteletére. Idén Andorai Péter, Cserhalmi György, Csomós Mari és Szacsvay László fáit ültették el. Betegségek és próbák miatt közülük csak Szacsvay László tudott személyesen is eljönni, elültetni és megöntözni a kis tölgyet. Almási Éva is személyesen jön majd el egy későbbi időpontban.

Élete első fája

– Soha életemben nem ültettem még fát, füvet szoktam nyírni néha, de nem vagyok egy kertész. Mindenesetre megdicsértek, hogy szépen csináltam – mondta el lapunknak Szacsvay László, aki ma is nagyon aktív életet él, több színházban játszik és sportol is.

– Most a Katona József Színházban próbálok, a Borisz Godunovban Pimen atyát kell majd elővezetnem. Még próbastádiumban van a dolog, május végén kiderül, hogyan sikerült. Ez most a fő feladat, emellett a meglévő előadásokat csinálom. Most körülbelül nyolc darabban játszom, a Karinthy Színházban, az Orlai Produkcióban a Belvárosi Színházban és persze a Katonában, ahol már 32 éve vagyok. Fülöp kutyámmal sokat sétálok, teniszezem, biciklizem, amíg az erőmből futja, csinálom – mondta a Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Mint mondta, a nemzet színészei szinte soha nem találkoznak, hiszen ez nem egy öregek klubja. Esetleg néhányukkal találkozik a munka kapcsán.

Fotók: Tóth Balázs Fotók: Tóth Balázs ©

Nem bogácsi, de…

– Sokakat jól ismertem, sajnos a java már halott azok közül, akikkel sokat dolgoztam. Agárdi Gábor, Raksányi Gellért, Bessenyei Ferenc, Garas Dezső, Sztankay István. Itt már csak az emlékek maradnak. Fantasztikus, hogy ebben a kis faluban, fantasztikus környezetben nézheti a fám a tájat, ez egészen megható. Talán valami marad az ember után. Soha nem jártam erre, talán, ha lesz lehetőségem ellátogatok, mert csodálatos vidék – ígérte a színművész.

A faültetést megelőzően műsort adtak a bogácsi közösségi házban – fellépett a Bogácsi Pávakör, Pál Szilveszter, a Tündérrózsa Néptáncegyüttes, Berkes János operaénekes és Daragó Károly –, köszöntötték a megjelent Szacsvay Lászlót és az elhunyt színészek hozzátartozóit. Hajdu Imre író arról beszélt, hogy szerinte csak a színészek tudnak csodát tenni, gyermekké varázsolni a felnőtteket. Felidézte, a falun előbb a rádióból, majd a tévéből ismerték meg a színészeket, köztük a nemzet színészeit. Külön kitért minden, most fát kapó művészre, és fölelevenítette, hogy édesanyja Szacsvay Lászlóról azt kérdezte, igaz-e, majd állította is, ő bogácsi. Kiderült, valóban élt Szacsvay család a faluban, de akivel összetévesztette, az Sándor volt és katonatiszt lett. De azóta Szacsvay Lászlóról neki is az jut eszébe, ő az a bogácsi színész.

A Színészligetben Magyar Gyula tárogatóművész játéka közben megkoszorúzták a Magyar Teátristák, illetve az újonnan állított Magyar Operaszínpad állócsillagainak keresztjeit.

ÉM-TB



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter