A szerteágazó informatikában mindenki megtalálja a számára érdekes területet

„Kijelenthetjük, hogy a kényszerből történő pályaelhagyás gyakorlatilag nem létezik”
„Kijelenthetjük, hogy a kényszerből történő pályaelhagyás gyakorlatilag nem létezik” - © Fotó: Matey István
Debrecen – Pályaelhagyás kevésbé, inkább a tanulmányok be nem fejezése jellemzi a munkaerőpiacon kapós hallgatókat. Interjú Mihálydeák Tamással, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának dékánjával.

Két évvel ezelőtt 22 ezer informatikus hiányzott az ágazatból, becslések szerint ez a szám jelenleg már meghaladja a 30 ezret – állítja az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). Az IVSZ egy korábbi tanulmánya szerint problémás a köznevelési informatikaoktatás, a pályaorientáció, az egyetemi képzés esetén túl erős a munkaerőpiac elszívó hatása. Ugyanakkor 2017-ben először nőtt ugrásszerűen az informatikai képzésekre jelentkezők és a felvettek száma a felsőoktatásban, és ez a tendencia várhatóan tovább erősödik.

Mindezek kapcsán a Debreceni Egyetem Informatikai Karának tapasztalatairól érdeklődtünk.

Hány informatikust képeznek évente a Debreceni Egyetemen?

Mielőtt a részletes adatokat megadnánk érdemes áttekinteni a Debreceni Egyetem Informatikai Karán oktatott szakokat: programtervező informatikus, mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus, informatikus könyvtáros és informatika tanár. Minden szakunkat alap- és mesterszinten oktatjuk.

A szakok egymondatos jellemzése nem könnyű, de talán annyit elmondhatunk, hogy míg a programtervező informatikus szak elsősorban szoftverfejlesztésre készít fel, addig a mérnök­informatikus hallgatóink bizonyos szoftverfejlesztői ismeretek mellett részletes betekintést nyernek a szerverek, hálózatok üzemeltetésének, fejlesztésének kérdésköreibe, és megismerkednek „a dolgok internetéhez” kapcsolódó alapvető eszközökkel, módszerekkel. A gazdaságinformatikus hallgatók oktatásában az informatika két részt, a gazdasági ismertek pedig egy részt tesznek ki: az itt végzett hallgatóink tudásukkal hidat képeznek a gazdaság világa és az ennek támogatását jelentő informatikai eszközök, technológiák között. A könyvtárinformatikus hallgatók a modern könyvtári informatikai eszközök használatához, szakmai fejlesztéséhez szükséges ismereteket sajátítják el. Az informatika tanárszakos hallgatók a digitális írástudás kialakításához, fejlesztéséhez szükséges tudással hagyják el az egyetemet. 2017-ben közel 300 diplomát adtunk ki, a végzettek döntő többsége az első három fent említett szakon végzett.

Mekkora a lemorzsolódás a DE informatikai képzéseinél? Ez alapján mondhatjuk-e, hogy nehéz szak?

Kezdjük a választ egy ijesztő számmal: közel 40 százaléka a felvett hallgatóinknak nem jut el a diplomáig! Azonban az informatikus képzések esetében a lemorzsolódást sem szabad pusztán hagyományos értelemben értelmezni: a lemorzsolódó informatikus hallgatók esetében nemcsak arról van szó, hogy esetleg rájöttek arra, hogy nem pontosan ez a szak felel meg az elképzeléseiknek vagy túl nehéznek, nehezen teljesíthetőnek tarják a követelményeket, hanem azzal is szembe kell néznünk, hogy a munkaerőpiacon tapasztalható jelentős informatikus szakemberhiány miatt számos hallgató hagyja el az egyetemet, és a 3-4 elvégzett félév alatt megszerzett tudásával informatikai területen helyezkedik el. Az informatikában a lemorzsolódás nem jelent egyben pályaelhagyást is. Az informatikai iparban elhelyezkedő, de az egyetemet elhagyó, nem végzett hallgatókat arról próbáljuk meggyőzni – s ebben a cégek is partnereink –, hogy ne csak a mára, esetleg a holnapra gondoljanak, hanem döntésüknél vegyék figyelembe a távolabbi jövőt is! A diploma hiánya későbbi karrierjükben komoly hátrányt jelenthet, az informatikai iparnak hosszú távon nemcsak egy-két feladatot jól megoldó munkatársakra van szüksége, hanem olyanokra, akik magasabb szintű feladatok ellátására is képesek, akiknek felkészültsége hosszú távon kamatoztatható.

Mi a helyzet azoknál, akik hagyományos értelemben esnek ki?

Ha az okokat keressük, akkor először is azzal a ténnyel kell szembe néznünk, hogy a középiskolások egy része úgy választ szakot, hogy nincs igazán tisztában azzal, mit is jelent az adott szak. Az informatika vonzó terület; az informatikusnak nincsenek elhelyezkedési nehézségeik. Olyanok kellenek, akik szilárd szakmai alappal és széles látókörrel rendelkeznek, képesek a rohamtempóban megjelenő újabb és újabb technológiák elsajátítására. Ezeknek az ismereteknek a megszerzése komoly munkát, jelentős erőfeszítést igényel. Nem felkészült informatikusok jelentkezését várjuk az egyetemen, hanem olyan motivált diákokét, akik a későbbi biztos egzisztenciát, magas jövedelmet biztosító tudás érdekében komolyan veszik tanulmányaikat. Karunkon évek óta több olyan lehetőséget kínálunk, amelyek átsegítik a hallgatóinkat a legnehezebben teljesíthető tárgyakon; az eredmények alapján sikerrel.

Pedig azt gondolhatnánk, a középiskolások igencsak képben vannak…

Nem; sajnos, az informatikának alacsony a súlya a közoktatásban. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy a középiskolás diákoknak nincs képük arról a tudásterületről, amelynek elsajátítása egy leendő informatikus számára elengedhetetlen. Próbálunk minél több olyan alkalmat teremteni számukra, amelyeken betekintést nyerhetnek az informatika világába, megismerkedhetnek a karunkkal. Például nagy sikerrel indítottunk el középiskolai szakköröket, vagy az Informatikai Szakmai Napok, a DExpo, a Kutatók Éjszakája is ad egy kis ízelítőt.

Mit vár el egy diák valamely informatikus szaktól?

Ha a választ keressük, akkor hamar szembetalálkozunk az elmélet-gyakorlat örök kérdésével: a gyakorlatban lehetőség szerint azonnal alkalmazható és ugyanakkor elméletileg megalapozott, hosszú távú fejlődést lehetővé tevő ismeretek kérdésével. 2017 szeptemberében indultak el az új oktatási programjaink, melyek révén a képzés az eddigieknél is jobban gyakorlatorientálttá vált. Nőtt a számítógépes laborgyakorlatok, csökkent a nagy elméleti előadások száma. Nőtt az önállóan végzendő feladatok mennyisége, így a hallgató a saját napi gyakorlatában sajátíthatja el a szükséges ismereteket.

A Debreceni Egyetem nyomon követése alapján mekkora a pályaelhagyók aránya? Mi a pályaelhagyás oka?

Az informatikusok nagyon szerencsés helyzetben vannak. Az informatika területe olyan szerteágazó, hogy aki akarja, az megtalálja a számára leginkább érdekes területet, azt a területet, amelyen végzett munka számára örömet jelent. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kényszerből történő pályaelhagyás (állás hiánya, nem megfelelő munkakörülmények, alacsony jövedelem, szűk, kibontakozási lehetőséget nem biztosító szakmai terület) gyakorlatilag nem létezik.

Ez a terület rohamosan fejlődik, hogyan képes az oktatás lépést tartani vele?

Képzéseink fontos jellemzője, hogy a követelmények szintjén nem az elsajátítandó ismeretek tényszerű felsorolásán van a hangsúly, hanem a megfelelő képességek kialakításán. Ez igen nagy teret ad oktatóinknak a technológiai változások gyors követésére. A programjaink kidolgozása során kikértük a cégek szakembereinek véleményét, és a tapasztalatok értékelésében folyamatosan számítunk rájuk. A képzésbe több ponton bevontuk a partnereinknél dolgozó külső szakembereket, akik hozzájárulnak a legfrissebb tendenciák oktatásba való beemeléséhez is.

– SzT –








hirdetés










hirdet�s