“A szeretet ad erőt a munkámhoz”

“A szeretet ad erőt a munkámhoz”
Miskolc – Akárcsak tavaly, az idén is Jancsó Dóra lett az év színésze olvasóink szavazatai alapján.

A díjátadón beszélgettünk. Viccesen említettük, rutinosnak számít már a díj átvételekor, de hárította a megjegyzést. Mint mondta, most is ugyanúgy izgul mint tavaly, és ugyanúgy örül a díjnak. És nagyon köszöni mindenkinek, aki rá szavazott…

Amikor tavaly beszélgettünk, azt mondtad, csak a ruhatáros néniken keresztül jut el hozzád a nézők véleménye. Hogy érzed most: változott a helyzet?

Jancsó Dóra: Igen, rengeteget. Régebben nem igazán éreztem, hogy bárki is nyomon követné a pályafutásomat. De most talán a díjnak is köszönhetően, és azért, mert létrehoztam az internetes honlapomat, rengeteg visszajelzést kapok. Sokan írnak, sokan megvárnak az előadások után. Nagyon örülök neki! Azt gondolom, akkor tud igazán jól dolgozni az ember, ha megkapja ezeket a visszajelzéseket, ez ad erőt a munkájához.

Az év színésze-díj verseny során a döntőbe jutott színészektől kértünk egy kis bemutatkozó írást. Azt írtad, a kedvencek évadja volt számodra az idei. Miért érezted így?

Jancsó Dóra: Két olyan műfajú produkcióban is színpadra léphettem, amelyek számomra nagyon kedvesek: bulvárban és az örök szerelemben, a musicalben. Elsőként a Pletykákban, ahol olyan kollégákkal dolgozhattam együtt, mint például Vida Péter vagy Fandl Ferenc akiktől rengeteget tudok mind a mai napig tanulni. A másik darab a Nyomorultak musical. Ezen nőttem fel, mondhatni rongyossá hallgattam. Fantine szerepére számítottam, már ha reménykedtem abban, hogy kapok benne szerepet. Aztán legnagyobb meglepetésemre megkaptam azt, ami minden musical-énekesnő álma: Eponine szerepét. Éreztem, ez az a szerep, amivel teljes mértékben azonosulni tudok. Például a második felvonásban Éponine dala számomra olyan, mintha magam énekelném, hiszen az én életemben is voltak hasonlóan nehéz helyzetek. Ez egy különleges pillanat. Ilyenkor csak én vagyok és a dal.

Elárulod milyen érzéseket kelt benned?

Jancsó Dóra: Azt gondolom, ez az előadás akkor működik igazán, ha mindenkinek szívügye, aki aznap este a színpadon van. Akkor van varázsereje a darabnak. Eponine az első 40 percben nincs a színpadon, de én ott vagyok, amikor kezdődik az előadás és amikor meghallom az első hangokat, feláll a szőr a karomon, annyira szeretem hallgatni, annyira mély, akkora ívet ölel át, nevezhetném a végletek darabjának. Gyönyörű.

E két előadáson kívül további hétben játszottál az idén. Melyik áll hozzád a legközelebb?

Jancsó Dóra: Mindig az, amit aznap este játszom, ma például az Apácák. Szerintem azért is kaphattam meg a díjat, mert olyan sikerdarabokban játszhattam, amelyek évről évre repertoáron vannak, akkora irántuk az érdeklődés. És ezt külön köszönöm Halasi Imre direktor úrnak. Most már körülbelül negyedik éve, hogy évi kilenc produkcióban állhatok színpadra, csak májusban húsz előadásom volt. Ez nagyon sok. Szoktuk is mondani a kollégákkal, hogy egy pszichológus tudna velünk mit kezdeni, annyi minden van a fejünkben. De ennek köszönhetem, hogy olyan sokan ismernek.

Tavaly azt mondtad, mivel nincs családod, igyekszel 100 százalékig a munkára koncentrálni…

Jancsó Dóra: Nem változott a helyzet, de ilyen elfoglaltság mellett nehezen is tudna. Azt említettem korábban is, hogy Pestre járok énektanárhoz, de már hetek óta az órán felvett anyagokkal dolgozom, nincs időm utazni. Ugyanez a helyzet azzal a wellness hétvégével is, amit a Príma-díjra jelöléssel kaptam. Nem volt időm, hogy kihasználjam. De mindezt nem panaszkodásképp mondom. Igyekszem egy-két napokat lazítani, fontosnak tartom, hogy azok feltöltődéssel teljenek.

Mi jelent számodra pihenést?

Jancsó Dóra: Igyekszem rengeteg időt tölteni azokkal, akiket szeretek. A kollégáimmal, barátaimmal, a családommal, édesanyámmal. És nagyon ritka, hogy megtehetem, de lélekemelő terápia számomra a lovaglás.

Nagy változások várhatók a következő évadtól a színházban. Halasi Imre igazgató távozik, új vezetés lesz, akik több színésztől megváltak, újakkal frissítik a társulatot. Hogyan tovább?

Jancsó Dóra: Egyet tudok, hogy a nyári produkcióban, az Én és a kisöcsémben játszom egy kis karakterszerepet. A próbák már folynak, június végén lesz a bemutató: majd meglátjuk. A kis szerep is szerep, ha mosolyt vagy könnyeket csalhatok a nézők arcára, nekem már megéri.

Hajdu Mariann








hirdet�s