A szeparált hús nem hús, a vursli nem virsli

Akt.:
Ezentúl meghatározott, hogy mennyi húsnak kell lenni a húskészítményekben
Ezentúl meghatározott, hogy mennyi húsnak kell lenni a húskészítményekben - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Már az új szabályozás szerintiek a húskészítmények.

Augusztus 1-én életbe lépett a Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amely magasabb hústartalmat ír elő a feldolgozott húskészítmények esetén és néhány fogalmat is újradefiniál. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem készülhet termék alacsonyabb hústartalommal, azonban azt nem nevezheti a gyártó virslinek, felvágottnak, vagy májkrémnek.

Mi a hús?

A legfontosabb alapváltozás, hogy az élelmiszerkönyv definiálja, mi is számít húsnak, mit takar a gépcsontozású, az íntalanított, a mechanikailag szeparált hús, vagyis a leginkább húsipari mellékterméknek nevezhető MSM kifejezés. Utóbbi kapcsán az is fontos változás, hogy már nem számít bele a termék hústartalmába, és az élelmiszer jelölésen külön fel kell tüntetni minden esetben. Sőt, az új szabályozás több termék esetében tiltja, illetve korlátozza is az MSM-felhasználását: a párizsi és a virsli esetében 10 százalékban maximálják, míg a sonkáknál, kolbászoknál, szalámiknál már egyáltalán nem lehet a termékhez adni. Erről a termékről tudni kell, hogy az előállítása során a hús leválasztása után egy magasnyomású szűrön nyomják át a maradékot, ami különválasztja a csont nagy részét, a maradék pasztaszerű valamiben zsír, csontvelő és folyadék, inak találhatóak.

De mennyi is az annyi? A változás alapján a májkrémekben 25 százalék az elvárt májtartalom, szemben a korábbi 12-vel. A májpástétomban 35, ha csirke vagy víziszárnyas, akkor 50. A felvágottban 50 százalék a minimum hústartalom, a Zala felvágottban 60, a sütnivaló kolbászban 65. A virsli hústartalmának 51 százaléknak kell lennie, a krinolin és a csemege debreceni esetében a hústartalom 40 százalékról 55 százalékra nőtt, akárcsak a szafaládénál, ami eddig nem is szerepelt az élelmiszerkönyvben.

Minek nevezzelek?

Tehát, amely termékek nem tartalmaznak ennyi húst, azokat nem nevezhetik máj­krémnek, virslinek, felvágottnak, Zalának, krinolinnak.

Ez persze nem vágta földhöz az előállítókat, ugyanis eddig is találkozhattak a vásárlók a boltok polcain érdekes nevekkel, amelyek most csak még inkább színesednek kicsit. A májkrémnél egyszerűen az …ízű készítmény tűnik fel leggyakrabban, ahogy a felvágottnál is. A virslinél már szabadabb a fantázia: régi ismerős a vursli, a baromfipálca, a frankfurter. A boltok polcain újdonságként jelent meg az egyik gyártó hot dog fantázianevű termékcsaládja, amelyet egy hete még virsliként árult.

Persze, ahogy az üzletekben találkozunk olyanokkal, akik a termékek összetételét böngészik, ugyanúgy olyanokkal is, akiket ez nem érdekel. Hokvárt Andrea az egyik Búza téri hentesnél vásárolt, amikor megkérdeztük, tud-e az új szabályozásról.

– Hallottam róla, és nagyon jónak tartom. Rettenetes, mit meg nem etetnek velünk, csont, enyvek, inak, érezni sokszor a felvágottak ízén is, hogy enyves – mondja, hozzátéve, hogy évek óta nem tudott egy igazán jó ízű párizsit venni, olyat, amilyet gyerekkorában evett. Különösen problémásnak tartja az összetételt a virslik esetén, amelyet elsősorban gyerekek fogyasztanak.

A hús mellett

– Én meg szoktam nézni a termékek összetételét, és aszerint vásárolok, ha kell, inkább többet fizetek egy jobb minőségű hústermékért – mondja.

Erre azonban nem mindenkinek van lehetősége, jegyzi meg Tóth Barnabásné, akit szintén a piacon állítunk meg.

– Nem mondom, hogy bármit megveszünk, vagy megeszünk, de nem mindig van rá lehetőség, hogy a jobbat vásároljuk. Az ember feltételezi, hogy 300–400 forintos kilóárért nem sok húst tartalmaz egy felvágott, vagy virs­li, de van, amikor azzal kell beérni – magyarázza. A címkéket nem mindig nézi meg, és nem is minden alap-, vagy adalékanyagról tudja, hogy mi, vallja be.

– Horváth Imre –








hirdet�s