Helyi közélet

2010.09.25. 15:41

Sok az elmélet, kevés a gyakorlat

<p>Baj van a szakmunkásképzéssel. A kamarák, az iskolák és a politikusok is változást sürgetnek.</p>

Romokban hever a szakképzés – így fogalmazott a napokban Tarlós István, a főváros főpolgármester-jelöltje (Fidesz-KDNP). Mint mondta, az egyik legnagyobb hibának tartja az iparitanuló-képzés megszüntetését, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez helyreálljon. Szerinte érdemes lenne a képzést a kamara felügyelete alá helyezni.

Egyetért Tarlós István gondolataival Bihall Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Mint fogalmazott, ezek a gondolatok nem előzmény nélküliek, hiszen a kamara irányításával, valamint a regionális fejlesztési és képzési bizottságok döntésével történik ma is a hiányszakmák megállapítása és azok támogatása. Ez pedig a munkaerő-piaci igényekhez történő igazodást segíti. Szintén a kamara irányításával történnek a tanulói szerződések megkötése, aminek segítségével a diákok vállalkozásoknál, cégeknél sajátíthatják el a szakma gyakorlati alapjait. Bihall Tamás szerint ez azonban erősítésre szorul, minden tanuló számára a gazdaságban kellene biztosítani a gyakorlati helyet, az iskolában pedig nem öncélú elméleti képzést kellene adni nekik, hanem olyan tudást, aminek valóban hasznát veszik munkájuk során. Hozzátette: a gimnáziumi osztályok rovására több szakképző osztályt kellene létrehozni, ami persze jelentős átrendeződést jelentene a városok oktatási rendszerében.

Gyorstalpalók

Pekó László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kamara elnöke is helyesnek tartja Tarlós István gondolatait. Véleménye szerint a szakképzés egyik nagy problémája a „gyorstalpaló tanfolyamok” elterjedése, melynek következtében jelentős színvonalcsökkenés következett be. Meglátása szerint a következő gond, hogy hazánkban mindenki a felsőoktatásba akar bekerülni, ami az egyetemeken is s színvonalesést hozott, a szakképző iskolákba viszont már csak azok iratkoztak be, akiket sehová sem vettek föl, jelezte Pekó László, hangsúlyozva: helyre kell állítani a szakképzés és a szakmunka presztízsét, a képzés legyen gyakorlatcentrikus, és olyan szakmákat kell tanítani, melyekre szükség van a munkaerőpiacon. Ezen a téren sokat segíthetnek a kamarák, melyek kapcsolatban állnak a vállalkozásokkal. Az elnök megjegyezte: a cégeknek egyébként régi igényük, hogy jelezhessék, milyen szakmunkásokra lenne szükségük.

Három év alatt szakmájuk lesz

A szakképzés nagy gondja, hogy az utóbbi években a szakképző iskolákban az elméleti képzés került túlsúlyba a gyakorlati helyett, mondta lapunknak Pappné Gyulai Katalin, a debreceni önkormányzat oktatási osztályának vezetője. Tapasztalatai szerint, aki szakképző iskolába iratkozik, azt azért teszi, hogy minél előbb elsajátíthassa a szakmát, nem pedig azért, hogy 9. és 10. évfolyamon szinte csak elméleti oktatásban vegyen részt. Ezért a jövő tanévtől Debrecen mind a 14 szakképző és szakközépiskolájában bevezetik az előrehozott szakképzést, melynek segítségével a diákok 3 év alatt szerezhetnek szakmát. Az osztályvezető hozzátette: az egész oktatási rendszer változására szükség van ahhoz, hogy a képzés rugalmasan tudjon alkalmazkodni a piaci igényekhez. Jelenleg ezen a téren a felnőttképzésben és az alapképzés utáni továbbképzésben látja a megoldást az osztályvezető.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában