A szemünk láttára, a főutcán készül az opera

Akt.:
Kesselyák Gergely: A Bartók utáni operairodalomból főleg azokat a műveket keressük, melyek népszerűségre számot tartanak, de a köztudatba még nem vonultak be
Kesselyák Gergely: A Bartók utáni operairodalomból főleg azokat a műveket keressük, melyek népszerűségre számot tartanak, de a köztudatba még nem vonultak be
Miskolc – Carmen az Avas Szálló előtt, megaprodukció a Jégcsarnokban, és jazz, blues, világzene a Nyári színházban. Interjú: Kesselyák Gergellyel, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatójával.

Június 10-én kezdődik az idei Bartók Plusz Operafesztivál. Ezúttal különösen nagy figyelmet kap a bartóki életmű, hisz a nagy magyar zeneszerző születésének 135. évfordulójára emlékezünk. Kesselyák Gergellyel, az operafesztivál művészeti igazgatójával beszélgettünk.

Én azt hiszem, hogy ez a produkció világ­kuriózum lesz.” Kesselyák Gergely

Már korábban is írtunk róla, hogy az idén több pénzből gazdálkodhat a Bartók Plusz Operafesztivál. Több pénz, színvonalasabb rendezvény?

Kesselyák Gergely: Az elmúlt években igaz kevesebb pénzből gazdálkodtunk, de a színvonal megtartására mindig ügyeltünk. A 2012-ben kialakított új koncepció, hogy a modern népopera megszületésén fáradozzunk, valóban akkor tud nagyszabású lenni, ha megvannak a szükséges források hozzá.

Az új elképzelésnek több pillére van. Már a korábbi sajtótájékoztatókon is elhangzott, hogy az idén különös figyelmet szentelnek Bartók Béla életművének, hiszen Bartók-emlékév van.

Kesselyák Gergely: Egyébként is fontos feladatunknak érezzük a bartóki örökség ápolását, de a világméretű Bartók-kultusz terjesztésére az idén egy nagyon szép előadást tudunk áldozni. Nyugodtan mondhatom, hogy Bartók három színpadi műve először kerül a fesztivál saját rendezésében műsorra. Olyan volt már, hogy egy este előadtuk mindhárom művet, de akkor vendégprodukciókat láthattunk. Most viszont saját produkcióként rendezzük meg a Jégcsarnokban, az előadás címe Bartók-maraton, és egy negyedik „felvonással” bővítettük ki. A fából faragott királyfival kezdődik, aztán folytatódik A csodálatos mandarinnal, majd A kékszakállú herceg várával, de itt még nem ér véget az este. A fából faragott királyfi még egyszer, de egy más nézőpontot kínálva is színre kerül. Valóságos maraton lesz, hiszen délután 5 órakor kezdődik és este 10 órakor ér véget. A rendező M. Tóth Géza, aki animációkban is gondolkodott. Hatalmas felületre vetít, a homokkal leszórt Jégcsarnok játékterére, úgyhogy a helyszín és a látványvilág is rendkívül érdekes lesz. A közönség a lelátón foglal majd helyet, és így különös perspektívából láthatja az előadást. Én azt hiszem, hogy ez a produkció világkuriózum lesz, egy óriási megaprodukció, amire csak a legnagyobb színházak képesek. De úgy gondoltuk, hogy a Bartóknak szentelt emlékévben a Bartók Plusz Operafesztivál nagyon szép és nemes kötelezettsége, és erre nagyon szívesen vállalkoztunk. Igaz, csak egyszer látható-hallható, de rögzítjük az utókor számára.

A műsorfüzetből kitűnik, hogy az egyéb Bartók-programok is bővülnek.

Kesselyák Gergely: Igen, erre is törekedtünk. A záró hangversenyen például Kocsis Zoltán vezényli a Nemzeti Filharmonikusokat. Aztán lesz egy kétnapos tudományos konferenciánk „Bartók és a színpad” címmel, majd visszahozzuk a sokak által kedvelt zenetörténeti sorozatot, ami pedig a zeneszerző életművével foglalkozik. De nem kell megijedni, ezek az előadások nem lesznek túl tudományosak, inkább ismeret­terjesztő jellegűek.

Minden évben nagy érdeklődés övezi az Ezrek operáját, azaz amikor egy-egy közkedvelt operát az utcán vagy Miskolc valamelyik különleges közterén láthat a közönség, akár az utca embere is. Az idén mi az elképzelés?

Kesselyák Gergely: A 2012 óta életbe lépett új koncepció következő eleme az Ezrek operája, aminek a helyszíne valóban az utca, tér. Azokhoz is szeretnénk eljuttatni az operát, akik vagy nem érdeklődnek iránta, vagy érdeklődnének, csak anyagi okok miatt nem sikerül közel kerülniük hozzá. Így az előadást kivisszük az utcára. Mint az elmúlt években, két beharangozó előadással vezetjük fel a teljes operát, az idén a Carment. Állatokkal, járművekkel, és a főutca kellős közepét fogjuk igénybe venni az első két felvonáshoz. Úgyhogy előre is elnézést kérünk, ha valakinek ez majd kellemetlenséget okoz, de azt hiszem, hogy a közös jóért cselekszünk. A helyszín az Avas Szálló előtti utca. Egy kicsit szimbolikus hely, mert mint tiszteletbeli miskolcit, kicsit elszomorít, hogy a város belvárosának közepén egy romos épület áll, ami pedig gyönyörű dísze lehetne Miskolcnak, ha rendben lenne. Talán az előadás kicsit afelé tereli az eseményeket, hogy előbb-utóbb elindul valami, és a város büszkeségévé válik az épület.

A fesztivál nevében a „plusz” azt jelenti, hogy keresik a Bartók után született, modern operákat. Az idén melyeket láthatjuk-hallhatjuk?

Kesselyák Gergely: A Bartók utáni operairodalomból főleg azokat a műveket keressük, melyek népszerűségre számot tartanak, de a köztudatba még nem vonultak be. Az elmúlt években is kiemelkedő produkciókat hoztunk Miskolcra. A közönség valószínűleg jól emlékszik még Korngold: A halott város és Nino Rota: Milliomos Nápoly című operájára. Ezek olyan művek, amikor a kortárs zene a közönségbarát arcát mutatja. Én ugyanis azt vallom, hogy meg lehetne találni azt az új műfajt – ezt nevezném én modern nép­operának –, amely a széles közönséghez szól, de a klasszikus zene iránt támasztott igényességgel. Úgy gondolom, hogy ennek szakmai akadálya nincs, csak biztatni kell a szerzőket.

Úgy hiszem, a biztatás megvan, hiszen évről-évre kiírja a fesztivál az operaíró versenyt.

Kesselyák Gergely: Az idén az operaíró versenyben is tovább tudunk lépni. Igaz, ebből a nyári fesztiválon a közönség még nem sokat fog látni, de meghirdettük a harmadik operaíró versenyünket. Fontos előrelépés, hogy ebben az ügyben mellénk állt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ami növeli a verseny tekintélyét. A beérkezett műveket az egyetem növendékeivel közösen fogjuk megrendezni, ők lesznek a szereplők, ami nekik a vizsgaelőadásuk lesz decemberben. Ugyanakkor a verseny előválogatója is, amit Budapesten rendezünk. Erre is várjuk a miskolci közönséget, és szavazni is lehet majd a nézők által legjobbnak tartott darabokra. A győztes operát pedig bemutatjuk a 2017-es operafesztiválon.

Az idén melyik az az új opera, aminek Miskolcon lesz a bemutatója?

Kesselyák Gergely: Útkeresésünk egy újabb pillére, hogy még be nem mutatott operákat vigyünk színre. Vagy úgy, hogy felkérünk szerzőket egy-egy mű megírására, vagy már megírt, de be nem mutatott darabokat ismertetünk meg a közönséggel. Olyanokat, amelyekről úgy gondoljuk, hogy irányt mutathatnak. Ezúttal Beischer-Matyó Tamás: Kreatív kapcsolatok című operája kerül színre. Nagyon jó a darab témaválasztása. Mai a történet, mai szereplőkkel, de ugyanakkor a mesei és túlvilági dimenzió is szerepet kap benne, ami mindig is az opera sajátossága volt.

A több támogatásnak köszönhetően több vendégtársulatot is láthatunk az idei operafesztiválon?

Kesselyák Gergely: Mindig is célunk volt a közép-európai operamustra, tehát hogy minél több helyről hívjunk operatársulatokat. Erre most megint esélyünk van. Itt lesz a Moszkvai Helikon Opera egy Janaček-darabbal, a Bukaresti Nemzeti Opera egy Enescu-operával, a Kassai Állami Színház pedig Richard Strauss operáját hozza Miskolcra. A balettrajongók Prokofjev: Rómeó és Júlia című balettjét láthatják, a konstancai Oleg Danovski Nemzeti Opera és Balettszínház előadásában. Azt tudnám tanácsolni azoknak, akik nem ismerik Prokofjev zenéjét, hogy jöjjenek el, hallgassák meg, mert ennél csodálatosabb Rómeó és Júlia zenét nemigen hallani!

A kísérőprogramok is izgalmasnak ígérkeznek.

Kesselyák Gergely: Azt hiszem, kevés olyan fesztivál van, ahol a zene különböző ágai így megmutatkoznának. Mindig keressük a Miskolchoz kötődő művészeket, de nagyon sok magyar sztár is fellép az idei rendezvényen: Hernádi Judittól Sebestyén Mártáig, Oszvald Marikától Ónodi Eszterig nagyon sokan énekelnek majd a szabadtéri színpadunkon. Mindemellett lesz egy új sorozatunk a Nyári színházban. Érdemes lesz ide is betérni, főleg barátokkal egy italra, s közben hallgatni Palya Beát, Szakcsi Lakatos Bélát, Herczeg Flórát vagy épp Harcsa Veronikát.

A megnövekedett támogatás csak a Bartók-évnek szól, vagy lehet rá számítani a jövőben is?

Kesselyák Gergely: A többlet­támogatást a Bartók-év keretéből kaptuk, de úgy érzékelem, hogy Balog Zoltán miniszter úr maximálisan támogatja a fesztivált, mellettünk áll, és elkötelezett amellett, hogy hosszú távon is megoldja a fesztivál helyzetét. Ez számunkra annyit jelent, hogy nem ért véget a létért folytatott küzdelem, ezért sajnos a 2017-es évet még nem tudjuk tervezni.

Hegyi Erika


Névjegy: Kesselyák Gergely

Született: 1971, Budapest

Érettségi: 1989, Budapesti Piarista Gimnázium

Zenei tanulmányok: cselló, nagybőgő, zongora, zeneelmélet

Diploma: 1995, Liszt Ferenc Zene­mű­vészeti Egyetem

Zenei pályája:

1995–1997: A Magyar Rádió Ifjúsági Zenekarának vezetője.

1997–2002: A Miskolci Nemzeti Színház operatagozatának alapítója és zeneigazgatója.

2001–2003: A Bartók+ Nemzetközi Operafesztivál alapító zeneigazgatója.

1994–2001: A Magyar Állami Operaház vendégkarmestere.

2001-től a Magyar Állami Operaház karmestere.

2002-től a Budafeszt Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezetője.

2005-től a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője.

2005–2006: A Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója.

Jelenleg a Magyar Állami Operaház karmestere, A Bartók Plusz Miskolci Operafesztivál művészeti igazgatója.









hirdetés