A Szeleta-barlangban 4 évesen eldőlt minden

Miskolczi Melinda, a Herman Ottó Múzeum régésze
Miskolczi Melinda, a Herman Ottó Múzeum régésze - © Fotó: JLI
Miskolc, Szentlélek – Szerda reggel 9 órától egészen délig látogathatták a szentléleki pálos kolostornál az ásatást az érdeklődők.

Kedden már írtunk a bükki leletekről, míg most az egyik „főszereplőt”, Miskolczi Melindát, a Herman Ottó Múzeum régészét kérdeztük:

– Édesapám „elszúrta”: 4 éves voltam, amikor felvitt a Szeleta-barlangba, és az megfertőzött, azóta nem is szerettem volna más lenni, mint régész – mondta Melinda. – Az Avasi Gimnáziumba jártam, és 14 évesen kezdtem el ásatásra járni, Simon Zoltán felügyelete mellett a Regéci vár kutatásánál tevékenykedtem, majd a Szegedi Tudományegyetemen végeztem népvándorlás koros, középkoros szakirányú régészként és egyébként középkori várak, kolostorok, amik érdekelnek és amivel szeretnék foglalkozni, de összességében a szakterületem a középkori élet. Az, hogy hogyan élt, miben hitt, mivel és hogyan táplálkozott a középkori ember.

Visszajárnak, ügyesek

Elmondása szerint jó, hogy régészhallgatókkal és középiskolásokkal dolgozhatnak együtt.

– Többen évek óta visszajárnak: ügyesek, lelkesek, sokat segítenek. Úgy működünk, mint egy nagy család – folytatja Miskolczi Melinda. – A szakmám a hobbim, emellett talán meglepő, de igaz: nagyon szeretem a rallysportot, sportbíró is vagyok. A lányos oldalam pedig az, hogy törzsi táncolok, ami egyfajta hastánc.

Melinda beszélt álmairól is. – Annak örülnék a legjobban, hogy mire nyugdíjba megyek, ennek a kolostornak a tetejére tető kerülne – osztotta meg.

A szentléleki ásatások kapcsán megtudtuk még: 2013-tól összesen 14 különböző halott csontmaradványai kerültek elő. Ebből négy halottat „fogtak meg” temetkezésként.

– Két halottunk volt ellentétes irányban, de ők egyébként is furcsának tekinthetők a maguk nemében, hiszen egy 35–45 év között elhunyt férfi és egy 6–7 éves gyermek együtt volt a sírban – árulta el a régész. – Ilyet a középkorban nem csináltak, vagy csak ritkán. A 14 itt megvizsgált emberi maradvány közül egy nő volt, kilenc férfi, a többiek nemét nem lehetett meghatározni. Mind a kilenc férfiról azt mondta az antropológus kolléganő, hogy erőteljes fizikai munkát végezhettek, ugyanis olyan izomtapadási nyomatok látszódnak a csontjaikon, amik erre utalnak.

ÉM-JLI



A pálos kolostorról

A Bükk rejtekében, 710 méter magasságban épült föl a pálos szerzetesek kolostora. A Szentlélek tiszteletére szentelt kolostorról kapta a terület ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom egyhajós, szentélye sokszögzáródású. Hossza 20,5 méter, szélessége 9,5 méter. 1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említenek ezen a környéken élő remetéket. A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére. 1540 körül már világiak kezére jutottak a birtokaik, s az elszegényedett kolostor elnéptelenedett. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére.

Pali bácsi pihent a Kinder tojásban Szentléleken

Miskolc, Szentlélek – Drónt is bevetett a Herman Ottó Múzeum régészcsapata a bükki ásatáson. tovább »








hirdetés