A szavazók új pártokat találtak

Miskolc – 1990 óta alaposan átrendeződött a magyar szavazótábor. Van-e esélyük a mostani vesztes pártoknak?

Ha a rendszerváltozás óta megtartott országgyűlési választások pártokra és jelöltjeikre adott szavazatait vizsgáljuk, elsősorban azt a következtetést lehet levonni, hogy a Fidesz a 2000-es évek választásain stabil, megszólítható szavazótáborra számíthatott (a 2002-höz képest bekövetkezett szavazatvesztéssel is), bár a számok legalább annyit eltakarnak, mint amennyit tükröznek, mutatott rá Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója, aki hozzáfűzte: a ciklus közben végzett pártpreferencia-vizsgálatok alapján ugyanis bizonyos, hogy volt átrendeződés a szavazótáborokban. A Jobbik nem egyszerűen az MSZP-ből kiábrándult szavazókat tudta az idén megszólítani, hanem korábban a Fideszre voksolókat is, de sokan voltak olyanok is, akik korábban a szocialistáktól, most pedig Orbán Viktor pártjától várták sorsuk jobbrafordulását. Az SZDSZ és az MDF „eltűnt” szavazói ugyanígy nemcsak az új pártokban (elsősorban az LMP-ben) találtak új otthonra, hanem a két nagy párt támogatói sorában is.

A nagy átrendeződés

A legfontosabb, számokból is tükröződő tendencia azonban az, hogy a nagy átrendeződés 2006-2010 között ment végbe (az MSZP súlyos szavazatvesztése, új politikai pártok megjelenése…) Az 1990-es években lezajlott átrendeződések még magukon viselik a rendszerváltás utáni bizonytalanságok, a pártrendszer kialakulásának nyomait, leginkább az MSZP 1990-1994 közötti megerősödése, a következő ciklusban az MDF helyét és szavazótáborát jelentős részben átvevő Fidesz, valamint az SZDSZ fokozatos beszűkülése jellemző. Az ezredforduló után elsősorban már a Fideszhez való igazodás döntötte el a szavazótáborok alakulásának irányait, vázolta Fazekas Csaba.


A nagy bravúr

– Van-e lehetőségük az újrakezdésre a parlamentből kiesett pártoknak? – kérdeztük a szakembertől, aki kifejtette:.
– A rendszerváltás óta korábban az MDF-nek sikerült hasonló bravúr, bár az ő helyzetük korábban más volt, hiszen az alacsonyabb szavazatszám mellett (a választási rendszer és politikai alku eredményeként) megmaradt a parlamenti képviseletük. Általában azonban a parlamentből való kiesés a pártok számára a további beszűkülést hozza, hiszen nyomasztja őket nemcsak a korábbi „leszereplés” terhe, hanem az is, hogy jóval kisebb médiafelületen jelenik meg a politikai képviseletük, a törvényhozásba pedig legfeljebb közvetett módon avatkozhatnak, a nekik különösen kedvezőtlen választójogi rendszer esetleges reformjáról (kisebb létszámú törvényhozásról) nem is beszélve. Az újrakezdésre csak az arculat és a személyi összetétel megújítása vagy a parlamenti pártokból való nagy arányú kiábrándulás adhat viszonylagos esélyt.

ÉKN-HE


Egy kérdés, egy válasz

Van-e esélye az MSZP-nek arra, hogy visszaszerezze szavazótáborát?
– Arra alapozhatnak, hogy 2010-ben, húsz éve nem tapasztalt mélyponton is megőrizték mintegy egymillió ember bizalmát. A hitelesen képviselt parlamenti ellenzéki pozíció, a „sorok rendezése” (a belső viták, személyi torzsalkodások minimalizálása), a pártegység sugalmazása, megfelelő vezető réteg kialakítása mellett a kormányzatból való esetleges kiábrándulás esetén jelentősen növelhetik támogatóikat, még ha a teljes, korábbi szavazóbázis visszahódítása – legalábbis jelenleg – nehezen megvalósítható feladatnak látszik. A váltópárti szerepkör visszaszerzése hosszabb távú tervezést és következetes építkezést követel a kormányzástól elköszönő párttól.

Válaszolt: Fazekas Csaba

 

 








hirdet�s