A számítógép mint gyógyír

Jó volt Borsod megyében dolgozni, a pedagógiai intézet munkatársai nem felejtették itt el, hogy egyben pedagógusok is, mondta Dr Kárpáti Andrea az ELTE egyetemi tanára, a Roma Oktatási Informatikai Projekt Tehetséggondozó Alprogramjának kutatásvezetője a program zárórendezvényén.

S azt is megjegyezte, a felmérésekből kiderült, a gyerekek szerettek a program által érintett iskolákba járni, „mert ott érdekes dolgok történtek.”

Tíz, megyénkbeli falusi általános iskola vett részt a fejlesztő programban. A cél az volt, hogy segítsék a legszegényebbeket, hogy érdekesebben és hatásosabban tanuljanak, s így esélyük legyen a továbbtanulásra, később pedig az érvényesülésre a munka világában. A program két évig tartott, a diákok tanulását számítógépekkel segítették.

Országosan közepes

A kutatással azt kívánták bizonyítani, hogy a számítógépes kultúra minden más eddig kipróbált pedagógiai stratégiánál hatékonyabb. Az első évben, fejtette ki Kárpáti Andrea, a felmérések bizonyítják, hogy a gyerekeket sikerült felhozni az országos közepes átlagra. A második évben már lehetőség nyílt a tehetséges és a lemaradt gyerekekkel való egyéni foglalkozásra is. A program nyolc tantárgyban jelent meg, s az értő olvasást, az induktív gondolkodást és a kombinatív képességet fejlesztette, azaz azokat a területeket, amelyek komoly gondot jelentenek a gyerekek számára.

A programot a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézetben az Aranyecset rajzkiállítás megnyitójával és az Arany toll tanulmányi verseny eredményhirdetésével zárták.

HM








hirdet�s