„A szabadságot nem lehet pótolni”

Akt.:
Demeter Ervin: 1956. október 23-a a magyar nép lelkének és szívének egy darabja
Demeter Ervin: 1956. október 23-a a magyar nép lelkének és szívének egy darabja - © Fotó: Kozma István
Miskolc – Díszelőadással zárult az 1956-os forradalom alkalmából rendezett hétfői ünnepség.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából tartott hétfői ünnepségsorozat végén a Miskolci Nemzeti Színházban díszelőadást láthattak az emlékezők. Előtte Demeter Ervin megyei kormánymegbízott és dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere köszöntötte az ünneplőket.

– „A legázolt és bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik másik nép az elmúlt húsz esztendőben.” Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullania és ez a vérfolyam alvad az emlékezetben – kezdte a Nobel-díjas író Albert Camus idézettel beszédét Demeter Ervin. – Nyomorúságuk, láncaik és száműzöttségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, amelyet ki kell érdemelnünk. Szabadságot, amelyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk.
Demeter Ervin hangsúlyozta: 61 esztendővel ezelőtt egy lélekszámban kis nemzet világtörténelmet csinált, amikor az 1956 október 23-án felkelt a zsarnokság ellen.

1956_unnepi_musor_01

A szabadság népe

– Felkelt és életeket áldozott, harcolt – mondta a kormánymegbízott. – 1956. október 23-a a magyar nép lelkének és szívének egy darabja, ahol egyszerre lakozik büszkeség, hit és fájdalom. Büszkék vagyunk arra, hogy ki mertünk állni önmagunkért, hittünk a nemzet erejében és mertünk harcolni céljainkért. Ugyanakkor fájdalom és gyász is van bennünk. Fájdalom a külvilág akkori értetlensége, gyász a megtorlások áldozatai miatt. Ma már azonban tudjuk: ’56 szabadságharca a diktatúrák és az elnyomás elleni szabadságharc örök szimbólumává lett. Nemcsak nemzetünk, hanem a világ történetében.

Demeter Ervin szerint az azok, akik 61 évvel ezelőtt az utcára mentek, hétköznapi fiatalok voltak, ám ’56 októbere hősiességet követelt.

– Ők gondolkodás nélkül életüket áldozták szabadságért, függetlenségért – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, hogy ezt a forradalmat nem a reformkommunisták indították, hanem az utca embere. Azok, akik a nélkülözésben, diktatúrában nőttek fel. Arról is beszélt, hogy a szabadságharc fordulatot hozott az elnyomó diktatúra megítélésben és alapvetően meghatározta a későbbi békés átmenet alakulását is.

– Mi magyarok nagy áldozatot hoztunk: a forradalom alatt 2500-an meghaltak, 20 ezren megsebesültek, 700 szovjet katona esett el. Magyarországot a forradalom leverése után 200 ezer ember hagyta el, 20 ezer forradalmárt börtönbe zártak, 259-et halálra ítéltek és kivégeztek. Kivégezték az ország miniszterelnökét, Nagy Imrét is, de 1970-ben is voltak ’56-os elítéltek börtönökben. Október 23-áról sokáig beszélni sem lehetett, sőt, az 50. évfordulón gumilövedékkel lövettek az ünneplők közé – hangzott el.

– „Áltatás megmaradni lelkünk sebeivel, szabadságot pótolni nem lehet semmivel.” – zárta ünnepi beszédét Gyurkovics Tibor gondolataival Demeter Ervin.

1956_unnepi_musor_02

Történelmünk egyik legnagyobb hatású eseménye

– Szabadság, függetlenség, önrendelkezés – így folytatta az ünnepi megemlékezést dr. Kriza Ákos. – Különös erőre kapnak e szavak nemzetünk nagy ünnepén, amikor a 20. századi magyar történelem legnagyobb hatású eseményére, az ’56-os forradalomra emlékezünk. A rendszerváltás után született generációk a demokráciába és a szabadságba születtek. Számukra a forradalom céljai természetes részei a hétköznapoknak. Ezért sokszor nehéz nekik meghatározni a mögöttes a tartalmat. Szerencsére! Ilyen az ember, a szabadság értékét a szabadság levegőjében szinte észre sem veszi. Mert mit is kezdhet egy 1998-ban született fiatal Bibó Istvánnak azon mondatával, hogy „a szabadság ott kezdődik, ahol véget ér a félelem.”

1956_unnepi_musor_08

A városvezető szerint fontos, hogy újra és újra elmondják az új nemzedékeknek, hogy a szabadság nem magától értetődő. Minden korszakban, minden nemzedéknek meg kell érte küzdenie.

– Mai fiataljainknak is van dolguk a magyar szabadságért, mert csak az a nemzet marad fenn és marad szabad, amely büszkén, újra és újra megküzd szabadságáért – jelentette ki dr. Kriza Ákos.

– Juhász-Léhi István –








hirdet�s