A szabadság diadala a szolgaság felett

Akt.:
„Megáldjuk a barkaágakat és megjelenítjük Jézus Krisztus Jeruzsálembe való bevonulását...”
„Megáldjuk a barkaágakat és megjelenítjük Jézus Krisztus Jeruzsálembe való bevonulását...”
Miskolc – Virágvasárnap: A bűn és a halál fogságából való szabadulást hozta el a messiás.

A húsvét előtti virágvasárnapot a liturgiákban a szenvedés vasárnapjaként tartják számon, ezzel a nappal a húsvéti ünneplés, a nagyhét világába lépünk. Jézus Jeruzsálembe valló bevonulására emlékezünk ilyenkor. Nem úri pompában, hadsereg élén, lovon ülve, felfegyverezve, hanem mezítláb, szerényen szamárháton érkezett Isten fia az emberek közé. Az örömtől lelkes tömeg ujjongva fogadta a messiást, zöld ágakkal integettek neki, ruhájukat eléje terítették az út porába.

Elérkezett az ő ideje

„Így kiáltottak: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki jön az úr nevében! A nép vezetőit nagyon bosszantotta ez a lelkes fogadtatás, kérték Jézust, hallgattassa el a híveit, ám ő így felelt: ha ők elhallgatnak, akkor a kövek fognak beszélni. Utalt ezzel arra, hogy az igazságot átmenetileg el lehet hallgatni, el lehet kendőzni egy ideig, de hosszú távon semmiképp. Több történelmi korban is igyekeztek elrejteni az igazságot, de a köveken, a régészeti leleteken keresztül előbb-utóbb felszínre kerül. A legtöbb próféta Jeruzsálemben szenvedett mártírhalált. Jézust korábban hiába próbálták elfogni, megölni, nem sikerült, mert még nem jött el az ő órája, most viszont Jézus érezte, hogy elérkezett az ő ideje, átadta magát ellenségeinek, hagyta, hogy elfogják és kereszt általi halálra ítéljék” – idézi fel az eseményeket a Diósgyőrben szolgáló Mikolai Vince főesperes. Az atyától azt is megtudtuk, ilyenkor a mediterrán vidékeken pálmaágakat szentelnek, hazánkban pedig a fűzfától származó barkát.

A fiatalok napja

„A templom előtt megemlékezünk arról, hogyan készültünk negyven napon keresztül húsvét ünnepére. Megáldjuk a barkaágakat és megjelenítjük Jézus Krisztus Jeruzsálembe való bevonulását. Ilyenkor a katolikus iskolák növendékei és az énekkar is előadják Jézus szenvedéstörténetét, ez igen mélyen megérinti a híveket, hiába látták, hallották már igen sokszor ezt a történetet, mindig megrázóan hat. Nálunk a fél kilenckor kezdődő misén lesz a diákok, a misztérium játéka, a tíz órakor kezdődőn pedig az énekkar adja elő a passiótörténetet” – avat be minket a közelgő Szentmise menetébe a katolikus pap. A második vatikáni zsinat ezt a vasárnapot a fiatalok napjává nyilvánította egyetemes méretekben az egyházban, ám hazánkban ez nem vert még mély gyökeret. Három évente azonban rendeznek egy nagyszabású ifjúsági világtalálkozót. A közbeeső éveken csak kisebb volumenű helyi ünnepségeket szoktak rendezni az ifjak számára. Idén majd ősszel lesz egy igen fontos összejövetel Rómában, ahol több száz fiatalt fog fogadni a Szentatya, aki szeretné az ifjakkal megvitatni a világ dolgait, mert a fiatalokkal együtt szeretné a katolikus egyház megtalálni a választ a fiatalokat érintő kérdésekre, problémákra.

Fiatalok köszöntötték

A Jeruzsálemi bevonulásnál fiatalok köszöntötték Jézust, a jövendő nemzedék tett hitet Krisztus mellett. Felismerték benne a messiást, a szabadítót. Az más kérdés, hogy az ünneplő örömmámorban úszó tömeg elsősorban politikai szabadságra asszociált, miközben Jézus eljövetele jóval mélyebb értelemben hozta el a szabadságot az emberiség számára.

mikolai-vince-12-aj

„Az emberek fejében sok téveszme él a szabadságról, hiszen Jézussal nem a rómaiak ellen hirdettek szabadságharcot, hanem Krisztuson keresztül a bűnnek, a halálnak a rabságából való szabadulás lehetősége nyílt meg az ember előtt, hiszen mindaddig, amíg a halál árnyékában tengetjük életünket, mindaddig, amíg a halál ellen nincs hatásos orvosságunk, addig az elmúlás rabjai vagyunk. Ebből az ördögi körből kínál szabadulást Jézus Krisztus – magyarázta Vince atya.

Juhári Andrea


A nagyhétről…

A nagyhét a tavasz újjászületésre koncentrál, a természet megújulása a test és a lélek megújulását is hozza. A magyar falun a parasztok egészen a közelmúltig a nagyhét tiszteletére nagy gonddal megtisztították az egész portát, beleértve az istállót és melléképületeket is.

Ilyenkor a szerszámokat is letisztogatták, kifényesítették. Különös gonddal készültek ilyenkor az évi gyónásra, szentáldozásra is. Az édesanya szigorúan gondoskodott róla, hogy minden gyermek és még a béresek, szolgálók is mind elvégezzék a húsvét táján végzett gyónást. Ezt még a 20. század elején is a gyóntatócédula (schedula confessionis) igazolta, ilyet ma is találni régi imádságoskönyvekben.

Egyes helyeken a vízkereszti házszentelés alkalmával az asztalra készítették és a plébános jelenlétében a sekrestyés cérnára fűzve összegyűjtötte.

A nagyhét eseményeihez tartozik a püspöki székesegyházakban a krizmaszentelési mise. A püspök papjaival együtt misézik, és megszenteli a betegek és a katekumenek olaját és a krizmát. Ekkor újítja meg a papság a szenteléskor tett ígéreteit.