A strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztalta Magyarországot idegenrendészeti ügyekben

Brüsszel, 2012. október 26., péntek (MTI) – Az Európa Tanács égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság a héten hozott két ítéletében elmarasztalta Magyarországot egy iraki testvérpár, illetve egy palesztin személy idegenrendészeti ügyében az érintettek elhúzódó fogva tartása miatt.

A strasbourgi igazságszolgáltatási fórum héttagú bírói tanácsa – szavazással, 6-1 arányban – mindkét esetben azt állapította meg, hogy a magyar hatóságok megsértették az Európai Emberi Jogi Egyezmény 5. cikke első bekezdésének az előírásait. E paragrafus a személyes szabadság jogáról szól, és meghatározza azokat az eseteket, amikor valakit – törvényben meghatározott eljárással – meg lehet fosztani szabadságától.

A jogvitában a panaszosok, illetve a magyar állam képviselője eltérően értelmezték azokat az előírásokat, amelyek e tekintetben idegenrendészeti ügyekben irányadóak, a fogva tartás indokoltságát, szükségszerűségét, lehetséges időtartamát, a bírói felülvizsgálat szükségességét illetően.

Az egyik ügyben az iraki Hendrin Ali Szaíd és Arasz Ali Szaíd volt a panaszos, akik 2009-ben távoztak Irakból, és Szírián, valamint Törökországon át Hollandiába igyekeztek eljutni. Illegálisan bejutottak Magyarországra, ahol elfogták őket, mire menedékjogért folyamodtak, de aztán megszöktek, és emberkereskedők segítségével eljutottak Hollandiába. A holland hatóságok elfogták, majd visszaszállították őket Magyarországra, annak az uniós szabálynak az alapján, hogy az ilyen ügyekben azon EU-ország hatóságainak kell eljárniuk, ahová az érintettek először bejutottak.

A magyar hatóságok először kitoloncolási döntést hoztak, később azonban megkezdték a menekülti jogállás elbírálására irányuló eljárást. Eközben ugyanakkor továbbra is hónapokon át fogva tartották a testvérpárt. Idővel átszállították őket a debreceni menekültbefogadó központba, amely nyitott intézmény.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság megállapította, hogy a magyar hatóságok eljárása folytán sérültek a panaszosok személyi szabadsághoz fűződő – európai egyezményben megfogalmazott – jogai, és fejenként 10-10 ezer euró nem vagyoni kártérítés, valamint a felmerült költségek megtérítésére összesen 2515 euró kifizetésére kötelezte a magyar államot.

A másik ügyben a jelenleg Debrecenben lakó, palesztin at-Tajjár Abdel-Hakím fordult Strasbourghoz a magyar állammal szemben, szintén jogellenes fogva tartás miatt. Ő egy libanoni menekülttáborból kelt útra, és 2010-ben Záhonynál igyekezett bejutni Magyarországra, de az ellenőrzésnél kiderült, hogy úti okmányában hamis bejegyzés van.

A magyar idegenrendészet – az Ukrajnába való visszatoloncolást lehetővé tevő ukrán hatósági válaszra várva – a nyírbátori zárt idegenrendészeti létesítményben helyezte el a férfit. Panaszában azt adta elő, hogy hiába folyamodott menekült jogállásért, fogva tartása alatt hónapokon át nem foglalkoztak ügyével.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság ebben az ügyben is megállapította az európai egyezmény 5. cikke első bekezdésének sérelmét, és kimondta az előző üggyel azonos mértékű kár-, illetve költségtérítési kötelezettséget.

– MTI –








hirdet�s