A skanzen nyolcadik csodája

A skanzen nyolcadik csodája
Erdőhorváti – Három Erdőhorváti házat is elvittek a szentendrei skanzenbe.

A szentendrei skanzen Észak-magyarországi falu tájegységében, amelyet a helyiek a skanzen nyolcadik csodájaként emlegetnek, három Erdőhorvátiból származó épület is található. A legutóbbit a közelmúltban avatták, amikor átadták a területet a látogatóknak.

Megvették, szétszedték

– Az első házat 1962-ben vitték el a faluból – mondja Soltész Árpád, Erdőhorváti polgármestere. – Aztán negyvenöt évig nem történt ilyen jellegű akció, majd ismét eljöttek hozzánk a néprajzosok. Jártuk velük a falut, aztán mutattunk nekik egy bádoggal bevont, elhagyatott épületet. Kérdeztük, érdekli-e őket. Azt mondták, nézzük meg. Megnézték és már meg is vették. Darabokra szedték, megszámozták a darabokat, elszállították és Szentendrén újból összeállították.

Elmondani egyszerű, megvalósítani már annyira nem könnyű, hiszen egy ilyen jellegű házszállítás rendkívül aprólékos munkából áll. Természetesen akármilyen ház nem felel meg arra, hogy bemutassák a skanzenban. A megvásárolt elhagyatott és elhanyagolt házak mindegyike kőalapra épített faház volt, szalmatetővel. A faluban érdeklődve megtudtuk, ezek voltak az utolsó ilyen jellegű házak, aki tehát ennek a tájegységnek a korábbi építészeti kultúrájára kíváncsiak, azoknak el kell látogatniuk Szentendrére.

Ingyenes belépés

A hírek szerint érdemes is, hiszen az Erdőhorváti önkormányzat a napokban kapta meg azt a levelet, amelyben arról értesítették a helyi önkormányzatot, hogy azok a települések, amelyek házat, vagy épületet adtak a skanzennak, azok kedvezményt kapnak.

– Pontosabban nem mi, hanem a település lakói – teszi hozzá Soltész Árpád. – Ez azt jelenti, hogy azoknak a településeknek a lakói, akik házat adtak a múzeumnak, 2010-ben ingyen léphetnek be a skanzen területére. A megyéből a következő települések érintettek ebben az akcióban: Csobád, Emőd, Erdőhorváti, Filkeháza, Füzérradvány, Perkupa, Regéc, Szendrő, Szomolya.

– ÉM-BG –

 

Az Észak-magyarországi falu tájegység

Az új tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik majd itt, közel 5000 eredeti műtárggyal. A tájegység a mai Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplénés a történeti Hont, Gömör és Kishont megyéket felölelő táj kultúrájának lenyomata. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum életében először illesztettek egy határon túli, Szlovákiából származó magyar épületet egy meglévő tájegységi koncepcióba. Az Észak-magyarországi falu tájegység az Ipoly és a Bodrog közötti, folyók által szabdalt hegyvidéki terület 19-20. századi paraszti kultúráját mutatja be mind építészet, mind lakáskultúra vonatkozásában.

A tájegységben felépítettek egy római katolikus haranglábat Debercsényből, egy római katolikus kiskápolnát Kisgömöriből és egy görög katolikus, kőből faragott útmenti feszületet Regécről.

 

 

 

 

 

 

Az észak-magyarországi falu épületei

Barlanglakások

Hadas telek: lakóházak: domaházi, márianosztrai, karancskeszi épületek pajtával, istállóval, kamrával, disznóóllal.

A novaji lakóház a telken istállóval, disznóóllal.

Kisnemesi lakóház Nemesradnótról, a telken olajütővel.

A perkupai lakóház kőcsűrrel és istállóval, disznóóllal.

Az erdőhorváti lakóház (I.)

Erdőhorváti lakóház (II.) istállóval és disznóóllal

Filkeházi lakóház sokszögű csűrrel, méhessel, aszalóval, kétkarú kenderkalapáccsal, disznóóllal, szénatárolóval.

Cselédház Alsóvályról.

A már említett csűröskerten kívül megjelenítjük a présházas lyukpincéket és a présház nélküli lyukpincéket is

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 








hirdet�s