A sátoraljaújhelyi könyv végül mégis hazatért

Czigány Magda (középen)
Czigány Magda (középen)
Sátoraljaújhely – Czigány Lóránt egész életében szorosan kötődött a könyvekhez.

A napokban Czigány Lóránt sátoraljaújhelyi születésű író, irodalomtörténész hagyatékának közel 2000 kötete került vissza Sátoraljaújhelyre. A köteteket az író egykori alma materének, a Kossuth Lajos Gimnáziumnak a könyvtárában helyezték el, amely mostantól a Czigány Lóránt Könyvtár nevet viseli.

A könyvek sorsa

– Van a könyvek között egy kitüntetett kötet is – mondta az átadón Czigány Magda művészettörténész, Czigány Lóránt özvegye. – A második világháború után Sátoraljaújhelyen működött még a református egyház könyvtára, ahonnan Lóránt kölcsönzött egy könyvet. Amikor vissza akarta vinni, a könyvtár zárva volt, az ablaküvegeket fehérre festették. Egy arra járótól megtudta, a könyvtárat előző éjszaka kiürítették, a könyveket elszállították és a könyvtárat bezárták. Lóránt nézte egy darabig a könyvet, amely arról szólt, hogy vége van az emberi butaságnak, aztán úgy döntött, bizonyára úgy akarja a sors, ez a könyv az övé maradjon, ezért hazavitte, katalogizálta és felrakta a polcra a saját házi könyvtárába. Később, amikor Gyöngyösre költöztek, a házi könyvtárat is magával vitte. A kötetek később a padlásra kerültek, Lóránt pedig az ’56-os forradalom után a diáktanácsban vállalt szerepe miatt úgy döntött, inkább elhagyja az országot. Évtizedekkel később, a nyolcvanas évek második felében, amikor egyszer hazalátogatott, elment Gyöngyösre. Kíváncsiságból meglátogatta az egykori lakóházukat, felment a padlásra és ott volt ez a könyv is. Szentül hitte, igaz a mondás, hogy minden könyvnek megvan a maga sorsa , ezért magával vitte a könyvet. Lóránt erről a könyvről külön nem rendelkezett, de úgy érzem, halála után nyolc évvel ez a könyv ismét haza kell térjen Sátoraljaújhelyre, ahol helyet kaphat az egykori alma mater könyvtárában.

Könyvfalu

Czigány Lóránt könyvtárának magyar nyelvű köteteit ajándékozta egykori iskolájának.

– Lórántnak legendás volt a kötődése a könyvekhez – mondja Czigány Magda. – Hároméves volt, amikor kért az édesanyjától egy könyvet. Olvasni még nem tudott, de azért adtak neki egy könyvet. Azonnal nekiesett és széttépte a könyvet. Amikor megkérdezték, ezt miért csinálta, azt mondta, meg akarta tudni, mi van a lapok mögött a könyv gerincén. Ott kezdődött örök barátsága a könyvekkel, az olvasás szeretetével. Egyszer angliai tartózkodása idején elutazott a walesi Hay-on-Wye nevű településre. Ez egy igen furcsa falu, a település tulajdonosa az összes házat átalakította könyvtárrá, valószínűleg ez a világ legnagyobb könyvtára. Lóránt az egykori tűzoltóság épületében csak magyar könyveket talált. Amikor kérdezősködni kezdett, kiderült, egy korábban elhunyt jó barátjának a hagyatéka volt az a rengeteg kötet. A hagyaték kezelői nem tudtak mit kezdeni a könyvekkel és a walesi falunak ajándékozták. Akkor határozta el, az ő könyvtárával ez nem történhet meg és akkor döntött úgy, a magyar nyelvű köteteket, amelyek között rengeteg a nyugati emig­rációban született könyv volt – mert az emigrációban élők között szokás volt egymást megajándékozni a frissen megjelent alkotásokkal – örökké szeretett városának, Sátoraljaújhelynek ajándékozza. Lóránt mindig büszke volt arra, hogy Sátoraljaújhelyen született, hitte, a hely meghatároz, és ahol Kossuth Lajos élt, ahol Kazinczy Ferenc sétált naponta, annak a városnak erős a jellemformáló ereje.

– Bánhegyi Gábor –


Névjegy: Czigány Lóránt

  • Czigány Lóránt (álneve: Girnóczy Antal) József Attila-díjas (2000) magyar író, irodalomtörténész, diplomata, egyetemi tanár.
  • Czigány Lóránt Sátoraljaújhelyben született Czigány János és Rétfalvi Riby Mária gyermekeként.
  • 1954-1956 között a Szegedi Tudományegyetem magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1957-1958 között az Oxfordi Egyetemen tanult. 1958-1960 között a Londoni Egyetem diákja volt.
  • Az 1956-os forradalom idején nyugatra ment. 1962-1969 között a British Museum könyvtárának magyar szakreferense volt. 1969-1973 között Berkeleyben a Kaliforniai Egyetem magyar nyelv és irodalom tanára volt. A BBC magyar adása és a The Times külsős munkatársa volt. 1965-1988 között a londoni Szepsi Csombor Kör (Szepsi Csombor Márton) egyik alapítója, a Kör kiadványainak szerkesztője volt. 1973-1990 között az Anyanyelvi Konferencia védnökségi tagja volt. 1977-1996 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottsági tagja volt. 1986-ban és 1989-ben az Eötvös József Collegium vendégprofesszora volt. 1990-1991 között rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter volt a londoni magyar nagykövetségen. 1992-1994 között a külügyminisztérium főtanácsadója volt. 1995-ben a Miskolci Egyetem vendégprofesszora és díszdoktora volt.
  • 2008. november 8-án hunyt el Budapesten.