A sajtót érintő jogszabályokról tájékoztatta a kulturális bizottság elnöke az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkárát

A magyar sajtót érintő jogszabályok alakulásáról, különösen az internet és a közmédiumok szabályozásáról tájékoztatta az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkárát – ezt L. Simon László bizottsági elnök mondta hétfőn újságírók előtt, miután találkozott Dan Baer-rel, aki elsősorban a demokratikus és az emberi jogok érvényesülésével foglalkozik.

A megbeszélésen a magyar sajtót érintő jogszabályok alakulásáról volt szó, különösen két kérdésről. Az egyik az internetes szabályozás, azaz hogy hogyan fog érvényesülni a regisztráció az internet világában, a másik pedig a magyar közmédiumok szabályozásának változása, és az, hogy ez mennyiben fogja érinteni ezeknek a hírforrásoknak a szabadságát – mondta L. Simon László.

A fideszes politikus közölte: tájékoztatta a helyettes államtitkárt, hogy Magyarországon a blogokat nem kívánják regisztrálni, és olyan módon szeretnék megőrizni az internet szabadságát, amely eddig is jellemző volt. Magyarország abban kéri az Egyesült Államok segítségét, hogy a nem itt megjelenő, de alapvetően a magyar közönségnek szóló internetes portálok ellen legyen lehetőség fellépni, ha azok sértik az emberi, személyiségi jogokat, vagy szélsőséges, náci, neonáci tartalmakat közvetítenek – tette hozzá.

A kulturális és sajtóbizottság elnöke elmondta: beszámolt a helyettes államtitkárnak a Biszku Béláról készült dokumentumfilm kapcsán Magyarországon folyó polémiáról is. L. Simon László úgy fogalmazott: a dokumentumfilmet betiltotta a benne szereplő egykori kommunista belügyminiszter. Ezt az ügyet példaként hozta fel arra, hogy vannak olyan jogok, amelyek egymással ütköznek, és jelezte, hogy ebben a kérdésben is a magyar parlamenti többség a sajtószabadság és a tudományos kutatás mellett foglalt állást – közölte a politikus.

L. Simon László elmondta azt is: a megbeszélés során jelezte a helyettes államtitkárnak, említve néhány német és amerikai sajtóterméket is, hogy a magyarországi jogról, a sajtóviszonyokról és médiaszabadságról megjelent tudósítások nem minden esetben fedik a valós helyzetet. Hozzátette: jelezte azt is, a nemzetközi viszonyokkal összehasonlítva nem lehet azt mondani, hogy a magyar közmédiumok helyzetével gond lenne. Franciaországban például a köztársasági elnök maga válthatja le és nevezheti ki a köztelevízió elnökét, Magyarországon ilyen tervek nincsenek – jelentette ki. Azok a hírek, amelyek megjelennek Magyarország jelenlegi médiaszabályozási terveiről, sokszor a baloldali ellenzék politikai céljait tükrözik, és nem a valóságot – fogalmazott a politikus.

Kérdésre válaszolva a Fővárosi Szabó Ervin Könytár átnevezéséről kezdődött vitával kapcsolatban L. Simon László közölte: nincs hatásköre ebben a kérdésben. Magánemberként az a véleménye, hogy Szabó Ervin életművének egésze tudományosan értékes, bár politikailag olyan dolgok mellé állt, amely számára elfogadhatatlan – közölte a fideszes politikus. Azt, hogy Szabó Ervin méltó-e arra, hogy a főváros legnagyobb könyvtára a nevét viselje, arról az intézmény tulajdonosának, a Fővárosi Közgyűlésnek kell döntenie, ha szükségesnek tartja, de ehhez olyan szakértők véleményét kell kikérni, akik behatóan ismerik Szabó Ervin életművét – tette hozzá. A politikus úgy fogalmazott: véleménye szerint még mindig sok olyan emberről vannak elnevezve utcák, akik méltatlanok erre, de most, amikor például a Bajnai kormány stabilizációs programját követően 1000 milliárd forintot kell majd visszafizetnie az országnak, nem ezek a legnagyobb problémák.








hirdet�s