A saját lakás állítólag “röghöz köt”

Egy nemrégiben publikált felmérés szerint megkérdezett honfitársaink közül csak minden második lenne hajlandó naponta 20 kilométernél többet utazni a munkahelyére.

Ugyanakkor a hazai cégek több mint 93 százalékánál egyelőre nincs lehetőség a távmunkára.

Hiányzó feltételek

Nem feltétlenül arról van tehát szó, hogy a magyarok úgy általában kényelmesek, hanem a feltételek hiánya is indokolhatja a kérdezőbiztosok által tapasztalt hozzáállást. Az IBM és a GKIeNET közös tanulmánya azt is megállapítja, hogy a válaszadók 35 százaléka gyalog, kerékpárral vagy segédmotorral jár dolgozni, ez az arány pedig még a tömegközlekedést választókét (29%) is felülmúlja. Budapesten gyakorlatilag fordított a helyzet, amiből a kutatók arra következtetnek, hogy vidéken jóval fejletlenebb a tömegközlekedés, mint a fővárosban.

A felmérést megrendelő számítástechnikai óriáscégnél aligha örültek annak a megállapításnak, hogy “a magyarok szinte egyáltalán nem hajlandók költözni, utazni vagy éppen tanulni azért, hogy jobb munkát találjanak”. A multiknál (de nem csak náluk) ugyanis egyre nagyobb hangsúlyt kap a dolgozó rugalmassága, és a tanulásra való hajlandóság, hiszen a munkáltató számára aranyat ér az az alkalmazott, aki szükség esetén akár egy másik szakterület más pozícióját is képes betölteni.

Otthon, édes otthon

A legtöbben állítólag érzelmi kötődéssel magyarázzák a lakóhelyükhöz való ragaszkodást, de sokan attól is tartanak, hogy mondjuk a keleti országrészben található lakásuk, házuk áráért a fővárosban vagy az ország nyugati szegletében nem kapnának hasonló komfortfokozatút. Talán ennek is tudható be, hogy a válaszadók kimagaslóan magas aránya (88 százaléka) az elkövetkező 5 évben nem költözne el otthonról.

A munkaügyi tárca szakállamtitkára még egy adalékkal szolgált ahhoz, hogy megérthessük e jelenséget. Székely Judit a “röghöz kötöttség” okát abban látja, hogy mivel Magyarországon kevés a bérlakás, a díjuk magas, így a többség saját lakást vagy házat vásárol, amihez viszont a későbbiekben érthető módon ragaszkodik.

Ugyancsak a mobilitást hátráltató tényező az, hogy miközben a hazai munkaerőpiacon a diplomások 82 százalékát foglalkoztatják, addig az alapfokú végzettségűeknek csak a 26-27 százalékát. Ebből a helyzetből a tanulás jelenthetne kiutat, csakhogy a kutatásban résztvevők 84(!) százaléka se tanfolyamra, se iskolába járni nem akar azért, hogy utána esetleg jobb eséllyel tudjon elhelyezkedni valahol.








hirdet�s