A rangsor kiverte a biztosítékot a miskolci iskolaigazgatóknál

Lőrinc Tekla és Móricz Tamás, a Földes Ferenc Gimnázium tanulói kísérlet közben
Lőrinc Tekla és Móricz Tamás, a Földes Ferenc Gimnázium tanulói kísérlet közben - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – A miskolci igazgatók szerint nem a valóságot tükrözi a legújabb iskolai rangsor, hátrányosan különbözteti meg a felnőttképzést is felvállaló iskolákat.

Igencsak meglepődtek a miskolci gimnáziumok vezetői, amikor szembesültek a legújabb középiskolai rangsorral, amelyet a legjobbiskola.hu tett közzé. A listát az Oktatási Hivatal által közölt legfrissebb kompetenciamérések és érettségi eredmények alapján készítették. Csakhogy Miskolcon több, kiváló eredményeket felmutató középiskola folytat a nappali képzés mellett felnőttképzést, aminek az eredményei teljesen eltorzítják az összesített eredményeket. A felnőtt érettségizők közül ugyanis sokan a kettes osztályzatért küzdenek, viszont a nappalisok országos, sőt nemzetközi tanulmányi versenyeken érnek el kiváló eredményeket.

Veres Pál, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója nevetségesnek tartja a listát, amelyben az iskola hatosztályos képzése a 204., négyosztályos képzése pedig a 217. helyet foglalja el az ország középiskolái között. Amint a lista megjelent, az igazgató levelet írt a rangsor készítőinek, melyben úgy fogalmazott: „elkeseredéssel, vegyes felháborodással tanulmányoztam az önök által összeállított rangsort.” Felhívja a készítők figyelmét, hogy az érettségieredmények között az iskola felnőttképzésében résztvevők átlaga is szerepel, ami a végzősök egyharmadát jelenti. Az igazgató felhívta a figyelmet: az elemzés és a rangsor tulajdonképpen azt a célt szolgálná, hogy segítséget nyújtson a 8. osztályos diákoknak és szüleiknek az iskolaválasztáshoz, tehát elvárható lenne, hogy a lista készítői releváns adatokkal dolgozzanak.

Rontja a hírnevüket

Veres Pál hoz néhány konkrét adatot is. Például matematikából a legjobbiskola.hu középszintű érettségi átlaga 65 százalék, a Földes gimnázium nappali tagozatának átlaga viszont 79,7 százalék. Angol nyelvből a rangsor 67 százalékot vett figyelembe, de a nappalisok 81,8 százalékot értek el 2017-ben. Tehát látható a hatalmas különbség.

„A rangsoruk rendkívül hátrányosan érint bennünket. Miközben 2017-ben a nemzetközi diákolimpiák terén az ország egyik legsikeresebb eredményével büszkélkedhetünk (matematika: aranyérem, informatika: aranyérem, fizika: aranyérem, kémia: ezüst­érem), a kompetenciamérés- eredményeink is jók, a nappali tagozatos érettségieredményeink is a jobbak között vannak, magas az emelt szinten érettségizők száma és eredményessége, a tanulmányi versenyek összesített listáin a legjobbak között szerepelünk, a kiemelkedő pedagógiai teljesítményű iskolák között a 15. helyen vagyunk, összességében önök a 204. helyre rangsorolnak bennünket. Ennek nemcsak helyben, de országosan is hírértéke van. A negatív hír ellen nagyon nehéz érvelni, az iskola megítélését, hírnevét súlyosan rontja” – fogalmazott az igazgató.

A rangsor készítői válaszoltak Veres Pálnak. Azt írták, hogy az Oktatási Hivatal által publikált adatokból dolgoztak, ahol nincsenek megkülönböztetve a nappali és felnőttképzési eredmények. Az igazgatót természetesen ez a válasz nem nyugtatta meg, mert véleménye szerint az így összeállított lista hátrányosan különbözteti meg a felnőttképzést felvállaló középiskolákat.

Más szempontokat!

Bár megyénk középiskolái között a Herman Ottó Gimnázium szerepel a legjobb helyen a szóban forgó rangsorban, de így is csak az 52. és a 60. helyen. Előbbi a nyolcosztályos képzés, utóbbi a négyosztályos képzés helyezése. Madarász Péter, az intézmény igazgatója jelezte, még nem tanulmányozta tüzetesen a lista összeállításának szempontjait, de valószínűleg náluk is a felnőttképzés okozza a vártnál gyengébb eredményt. Más rangsorok készítői figyelmét is felhívta már, hogy sokkal reálisabb képet mutatna, ha egy-egy iskola emelt szintű érettségi eredményeit vennék figyelembe, hisz ott független bizottság értékel. Ezenkívül számításba kellene venni a diákok országos és nemzetközi versenyen elért eredményeit is. Megjegyezte: a kompetenciamérés a tanulók szempontjából nem mérvadó, tehát valószínűleg nem fektetnek rá akkora hangsúlyt, mint mondjuk a felvételi pontokat érő vizsgákra. A középszintű érettségi esetében pedig előfordulhat, hogy különböző iskolák különböző módon értékelnek, hiszen tulajdonképpen belső mérésről van szó.

Hegyi Erika