A pun háború helyett hitelt számolnának a diákok

Akt.:
Háztartási iskola a 19. század elején
Háztartási iskola a 19. század elején - © Fotó: fortepan.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A tananyagot soknak tartják, a lexikális tudásanyagot még inkább a magyar középiskolások. Sokkal inkább tanulnának főzni, csekket befizetni, vagy egy adóbevallást elkészíteni, mint a különböző háborúkról. Egy nemrég készült felmérés szerint a diákok negyede külföldön szeretne továbbtanulni, mert több fizetést és jobb karriert remélnek, mintha itthon járnának egyetemre. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Az Engame Akadémia idén márciusban készített, nem reprezentatív kutatásában ötszáz 14-20 éves középiskolai diákot, valamint szülőket és tanárokat kérdezett meg arról, hogy mit gondolnak a magyar közoktatásról és a továbbtanulásról. Az általános szemlélet szerint:

  • a diákok fele szeret iskolába járni, a fele nem
  • a diákok, szülők és tanárok közel 90 százaléka soknak tartja az iskolai tananyagot
  • a diákok és szülők több mint nyolcvan százaléka soknak tartja a heti óraszámot.

A kutatás három fő részre osztható, az első a diákok orientációját vizsgálta, a második a készségek témakörét járta körbe, a harmadik pedig a külföldi továbbtanulásról szól.

Az orientációt vizsgálva a következő eredmények jöttek ki:

  • a diákok szinte kivétel nélkül szeretnének tovább tanulni a középiskola után, negyedük leginkább külföldön képzeli ezt el. Több mint felük biztosan vagy nagyjából tudja azt is, hogy mit szeretne majd tanulni.
  • A megkérdezett diákok 17 százaléka gazdasági pályát képzel el magának, meglepően sok az orvosira vágyó, a művészetire szintén, majd következik a bölcsészet és a mérnöki terület. A szülők is támogatják a gazdasági területet, de jóval több szülő szeretné mérnöki pályán látni a gyerekét, mint a gyerekek maguk.
  • a megkérdezett diákok nagy része semmilyen orientációs segítséget nem kapott az elmúlt két évben a középiskolájától, a szakválasztásukban így leginkább a vélt jövőbeli fizetés és a kedvenc középiskolai tantárgyuk befolyásolja őket.

A kutatás emlékeztet rá, hogy az OECD statisztikái alapján a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb problémája a diákok képzésben tartása és diplomázásuk elősegítése. Magyarországon ugyanis a fiatalok 54 százaléka kezd bele valamilyen felsőoktatásbeli képzésbe, ez a szám alig marad el az OECD átlagtól, ami 58 százalék. Ami viszont elgondolkodtató, hogy csak 23 százalékuk fejezi be a képzést, ami jócskán elmarad a 39 százalékos OECD átlagtól. 2010 óta 9 százalékpontot romlott ez a mutatónk, de már az akkori 32 százalék is jóval az átlag alatt volt.

Hogy kell egy csekket befizetni?

A diákok, a tanárok és a szülők egyaránt 70-75 százalékra teszik a jelenlegi oktatási rendszerben a lexikális tananyag arányát a készségfejlesztés 25-30 százalékával szemben, az ideális szerintük 55 százalék lenne a készségfejlesztés javára – írja a kutatási anyag.

Rákérdeztek, hogy vannak-e olyan ismeretek, amelyek kimaradnak a jelenlegi középiskolai oktatásból, pedig fontosak lennének. A diákok, a tanárok, valamint a szülők is legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadásának, a pénzügyi tudatosságra nevelés hiányát említették. Ebbe a kategóriába tartozik az adózással, adóbevallással kapcsolatos információ, illetve a számlanyitás és számlavezetés is. Sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnák, hogy mire kell figyelni hitel felvételekor, vagy csekkek befizetésekor.

“Tanulhatnánk a pénzügyekről, kapcsolatokról, és olyan dolgokról, amelyek az élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál” – idézi a kutatás az egyik diákot.

Kiemelt hangsúlyt érdemelne szerintük a gyakorlati ismeretek oktatása, vagyis minden “ami az életben felhasználható”. Ide tartozik több olyan készség, mint például a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a prezentáció vagy a csapatmunka.

Több szülő is értékelné, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a kommunikációs készségek fejlesztésére mind magyar, mind idegen nyelven. Szerintük az iskolában a diákok nem tanulják meg hatékonyan kifejezni magukat. Ezen felül a szülők említették meg leggyakrabban azon praktikus ismeretek hiányát a tanrendben, amelyek segítségével a diákok (felsőfokú tanulmányaik elvégzése előtt vagy után) beindíthatnák saját vállalkozásukat.

A diákok hiányolják a tanrendből a háztartással kapcsolatos (például főzés), illetve az egészséggel összefüggő információkat (például a helyes táplálkozás) is.

“Hogyan boldoguljunk az életben? Hogyan fizessük a rezsit mikor már egyedül élünk? Hogyan vigyázzunk magunkra, az egészségünkre? Mit csináljunk egyéb nagyobb akadály esetén” – sorolta egy diák, hogy miket tanulna szívesen.

A tanárok ezeken kívül gyakran emelték ki, hogy az iskolában nincs, vagy csak nagy vonalakban van szó fogyasztói-, illetve állampolgári jogokról. Többen közülük fontosnak látták, hogy a diákok az iskolát elhagyva pontosan tisztában legyenek ezekkel az információkkal, ne pedig informális csatornákon keresztül szedjék össze ezeket, hiszen így gyakran juthatnak hamis információkhoz is.

Élvezem akkor is, ha vizsgaidőszak van

A kutatás harmadik főbb része annak vizsgálata volt, hogy miért, mit és hol tanulnának azok a diákok, akik külföldre készülnek. A válaszokból az derült ki, hogy elsősorban a várhatóan magasabb fizetés, és a könnyebb elhelyezkedés reménye, vagyis a diploma utáni jobb karrierlehetőségek motiválják őket.

A felsőfokú tanulmányokra nemzetközi viszonylatban egyre inkább befektetésként tekintenek: nő a tandíjas felsőoktatást választók aránya az ingyenes állami felsőoktatással szemben. Világszinten minden harmadik diák privát (fizetős) felsőoktatásban vesz részt, Nyugat-Európában ez az arány határozottan nő.

A kutatás szerint azok a diákok, akik külföldön terveznek továbbtanulni, ezt leginkább az Egyesült Királyságban szeretnék megtenni. Ezt követi az Egyesült Államok, Németország és Ausztria. AZ UNESCO 2015-ös adatai alapján jelenleg Ausztriában tanul a legtöbb külföldön tanuló magyar diák. Ezt követi Németország és az Egyesült Királyság.

A magyar diákok érdeklődése a külföldi továbbtanulás iránt nem lankad, sőt évről évre nő. A megkérdezettek a képzés színvonalát, a tanulmányok minőségét, a munkalehetőségek elősegítését, a jövőbeli karrier építését fogalmazzák meg.

A kutatás végül idéz néhány olyan diákot, akik már kint tanulnak külföldön.

“Gyakorlatias oktatás, nagy szabadság a modulválasztásban, magas színvonalú felszereltség. Illetve, hogy ne a “ne bukjak meg” mentalitás legyen az uralkodó. Teljesen elégedett vagyok, rengeteg segítséget kapunk az egyetemtől a beilleszkedéshez és a mindennapi élethez, mind a munkakeresésben, és a diploma utáni élet tervezésében. A szakom érdekes, az előadások sokszínűek, és tényleg profi előadók tartják, a University of Exeter talán az egyik legjobb dolog, ami valaha történt velem.”

“Azt szerettem volna, hogy amit tanulok, azt a hétköznapokra kivetítve lássam és használjam, ne csak információkat tanuljak, amiknek nem látom gyakorlati értelmét. Ezek teljes mértékben teljesültek, illetve teljesülnek. Ez egy modern, fiatalos egyetem, tele extra lehetőségekkel, programokkal, segítséggel. Rengeteget segítenek a tanárok, a diákok, egy fiatalos, vidám, pörgős környezetben tanulok, amit élvezek akkor is, ha vizsgaidőszak van, mert érdekel és egyben motivál is, amit csinálok.”

Prókai Eszter | abcug.hu


A Klik megy, de az állam marad az iskolákban

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Hiába várták tőle a magyar iskolák színvonalának emelését és pénzügyeinek rendbetételét, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ már a megalakulása óta csak púp a tanárok hátán. Rétvári Bence illetékes államtitkár kedden bejelentette, hogy megszüntetik az intézményt, és egy kevésbé központosított rendszert dolgoznak ki, ugyanakkor továbbra is az állam tartja fent az iskolákat. A tanártüntetések egyik fő szervezője, Pilz Olivér szerint csak annyi történt, hogy a kormány kapkodva bejelent pár dolgot, és fenntartják, hogy jövő héten sztrájkolni fognak, ha a kormány nem ül le velük tárgyalni.

Akkor jó egy gimnázium, ha sikerrel mennek külföldre a diákjai

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A sikeresség egyik mértékegysége lett a magas presztízsű magyar középiskoláknál, hogy hány diáknak sikerül kijutnia onnan valamelyik nyugat-európai, esetleg észak-amerikai egyetemre. Vannak osztályok, ahol a tanulók fele már jóelőre tudatosan készül a felvételire, és a középiskola mellett jár valamilyen fizetős magániskolába, ahol külföldön is versenyképes tudást és készségeket kap. A felszabadult légkör, a fiatal, külföldi egyetemeken végzett mentor- és tanárgárda joggal teszi vonzó helyekké ezeket az oktatási központokat, ugyanakkor az iskolán belül is egyenlőtlenségeket szülhet, a vidék-Budapest szakadékot pedig tovább erősítheti, ha a fővárosi elit menedékhelyei lesznek a privát oktatási intézmények. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.



Sporthírek