OGY - Létrejön az Országgyűlési Őrség, erősebb fegyelmi jogkört kap a házelnök

Budapest, 2012. április 16., hétfő (MTI) - A parlament döntése értelmében 2013. január 1-jén létrejön az Országgyűlési Őrség, a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. Ezen felül a jövőben a korábbiaknál erősebb fegyelmi jogköre lesz az ülést levezető elnöknek.

Az új országgyűlési törvény - amelyet hétfőn szavazott meg a Ház - úgy rendelkezik, hogy az önálló költségvetési szervként működő őrségnek feladata lesz egyebek mellett a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása.

Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti majd, akit a házelnök nevez ki. Az őrök a rendőrségi törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthatnak végre, ruházatot, csomagot, járművet vizsgálhatnak át, magánlakásban és közterületnek nem minősülő helyeken is intézkedhetnek, kép-, illetve hangfelvételt készíthetnek, helyszínt biztosíthatnak. Kényszerítő eszközként bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, lőfegyvert ugyancsak a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint használhatnak majd. A parlamenti tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként azonban kizárólag testi kényszert alkalmazhatnak. Az őrségnek nyomozóhatósági jogköre nem lesz.

Az országgyűlési őr a házelnöknek - vagy akadályoztatása esetén az ülést levezető alelnöknek - a hozzájárulása nélkül az Országház üléstermébe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint a termet körülvevő folyosóra nem léphet be, nem intézkedhet. Ugyanez igaz a parlamenti és irodaházi bizottsági üléstermekre, ahová az őr belépéséhez a testület elnökének - vagy akadályoztatása esetén a levezető alelnöknek - a hozzájárulása szükséges.

E hozzájárulások nélkül például csak segélyhívás esetén, öngyilkosság megakadályozása céljából, bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény elkövetőjének, gyanúsítottjának elfogása, valamint közveszély elhárítása érdekében intézkedhet. Emellett eljárhat akkor is, ha rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos az intézkedés, vagy olyan ember elfogása érdekében történik, aki a szabálysértést felszólítás ellenére is folytatja.

Az őrök egyenruhájának és szolgálati igazolványának el kell térnie más fegyveres szervek egyenruhájától és igazolványától. A kormánypártok korábbi tájékoztatása szerint az Országgyűlési Őrség tagjai ugyanazok lesznek, akik jelenleg e feladatot a Köztársasági Őrezred keretein belül ellátják.

A jövőben a korábbiaknál erősebb fegyelmi jogköre lesz az ülést levezető elnöknek: továbbra is megvonhatja majd a szót attól a képviselőtől, aki túllépi időkeretét, aki többszöri felszólítás után is eltér a tárgytól, vagy valakit, illetve valamely csoportot sértő, illetlen kifejezést használ. Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Ha a képviselő a felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a levezető elnök javasolhatja az Országgyűlésnek az érintett politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, amiről a plénum vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz, a parlament a következő ülésén pedig vita nélkül határoz az elnök döntésének törvényességéről. Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra, és a kizárás napjára tiszteletdíjra sem jogosult. Ezen túlmenően azt a képviselőt is ki lehet zárni az ülésnapról, vagy pénzbírsággal lehet őt büntetni, aki rendreutasítás ellenére is megszegi a tanácskozási rendet.

Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, vagy arra hívott fel, a levezető elnök javasolhatja - első alkalommal legfeljebb három napra - a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését, az ülésnapról való kizárást és vele szemben - maximum egyhavi tiszteletdíjával egyenlő - pénzbírság kiszabását. Ha a honatya képviselői jogait felfüggesztették, a felfüggesztés első és utolsó ülésnapja közötti időtartamban nem vehet részt az Országgyűlés ülésein és a parlamenti bizottságok munkájában, s tiszteletdíjra sem jogosult.

Az elnök rendészeti jogkört is kap. Az ülés levezetője eszerint kivezettetheti majd az Országgyűlési Őrséggel azt képviselőt, akit fizikai erőszak miatt zártak ki az ülésteremből. Az érintett képviselő a kizárás vagy a felfüggesztés idején nem léphet be a terembe, aminek végrehajtásáról az őrség gondoskodik.

Az Országházba és az Országgyűlés Irodaházába belépők adatait az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség a belépéstől számított - az eredetileg tervezett kettő helyett - öt évig kezeli.

- MTI -