A Political Capital Institut és a Figyelő szakértőinek országjelentése

2006-ban nőtt a poltikai, és bár enyhén csökkent, de továbbra is a közepesen magas tartományban van a gazdasági kockázat Magyarországon. Ezt állapítja meg a Political Capital Institut és a Figyelő szakértői által elkészített, az elmúlt évet értékelő országjelentés.

A politikai kockázati index értéke 2006-ban a lehetséges 100 pontból (ahol 100 a legalacsonyabb, és 0 a legmagasabb kockázatot jelenti), 66 pont lett, amely a kockázat négypontos növekedését jelenti 2005-höz képest. A politikai kockázat mérsékléséhez szükséges lépések az elemzés szerint: a kormányzati stabilitás helyreállítása, a kiszámítható jogi, gazdasági környezet megteremtése, a korrupció és az előítéletek elleni harc. A gazdasági kockázati index 2006-ban 55,1 pont lett, ami kismértékű javulás a 2005-ös átlagos 53,6 pontos értékhez képest.

A politikai kockázatok terén elért 2006-os eredmény az elmúlt nyolc év legrosszabb osztályzata, ha a gyengülés csak kismértékű is – derül ki az elemzésből. A politikai kockázat leginkább a stabilitás kategóriájában nőtt, amit elsősorban a második Gyurcsány-kormány hitelvesztése okozott. Ehhez járultak 2006-ban az utcai zavargások stabilitást csökkentő hatásai, és ezt mutatják a politikai intézményekkel szembeni bizalmi indexek rekord mélységbe süllyedt szintjei is. Rontotta az általános politikai kockázatot a jogbiztonság csökkenése, ami az első Gyurcsány-kormány 2005-ös átfogó adóreformjának felülírását, és a 2006-ban elfogadott törvények Alkotmánybíróság általi rekord mértékű megsemmisítése is mutat. Veszélyesnek találta a tanulmány grémiuma a magyarországi idegengyűlölet erősödését. Az ebben rejlő politikai veszéllyel ugyanis ma egyetlen komoly politikai tényező sem számol Magyarországon – hívták fel a figyelmet.

A gazdasági kockázat 2006-os évi átlagos javulása ellenére a teljes éves adatot az év utolsó negyedévében mérttel összehasonlítva már csökkenést érzékelhetünk – mondta el Martin József Péter, a Figyelő hetilap főszerkesztője. A 2006-os kiigazítások negatív hatását a magyar gazdaság a kedvező külpiaci tendenciáknak köszönhetően tudta csak elkerülni. A világ- és azon belül az európai gazdaság ugyanis igen jó évet tudhat maga mögött. A magyar gazdaságra ezért jó hatással volt 2006-ban az export bővülése, és a kedvező pénzpiaci trendek. Vészjósló azonban a továbbra is igen magas hazai kamatszint, valamint a beruházások és a hazánkba beáramló működő tőke csökkenő mértéke. 2007-ben és 2008-ban ezért csak abban az esetben javulhat a magyar gazdaság kockázati szintje, ha sikerül teljesíteni a konvergencia programban foglaltakat, fölszabadítani az elakadt forrásokat, és növelni az ország versenyképességét.

Az egyensúly visszaállítására a grémium két javaslatot tett. Szerintük gyorsítani kell az államháztartási hiány lefaragásának ütemét, illetve az egyensúlyi államháztartás követelménye kerüljön bele az alkotmányba. A versenyképesség érdekében ugyanakkor csökkenteni kell az élőmunka költségeit, és inkább a vagyoni jellegű adókat kell növelni, valamint a munkapiac tartós javulását átfogó közoktatási reformmal érdemes biztosítani.
2007-2008-ban a magyar gazdaság egyensúlyának kis mértékű emelkedésére, ugyanakkor a munkapiaci és a konjunkturális helyzet romlására számít a grémium.








hirdet�s