A parlamenti közvetítésre vonatkozó szabályozás megalkotását kérik a televíziós társaságok

Az RTL Klub azt szeretné, ha Szili Katalin házelnök felkérné a parlamenti pártokat, hogy az Országgyűlés alkossa meg a közvetítési rendre vonatkozó szabályozást, lehetőleg az érintett televíziós társaságok bevonásával. Az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT) is arra kérik, hogy segítse a médiumok munkáját azzal, hogy kezdeményezi a szabályozás kialakítását – derül ki azt RTL Klub csütörtöki közleményből. A parlamenti pártok 1998-ban egyhangú döntést hoztak a zártláncú hálózat kialakításáról, így csak azok a felvételek használhatók, amelyeket az Országgyűlés Hivatala által üzemeltett belső kamerarendszer mutat. A döntéssel kitiltották ugyanis a forgatócsoportokat a parlamenti ülésteremből.

Emiatt fordult az RTL Klub az Alkotmánybírósághoz, és a kezdeményezéshez a TV2, a Hír TV, az ATV, a Független Hírügynökség és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is csatlakozott. Kifogásolták, hogy az adás készítője szubjektíven válogat az események között. Szót emeltek az ellen is, hogy a médiatörvény előírása ellenére az Országgyűlés máig csak általánosságban szabályozta a közvetítési rendet.

Az Alkotmánybíróság határozatában hivatkozott arra az összehasonlító elemzésre, melyet az Európa Tanács Közgyűlése számára készítettek. Eszerint több országban csak az állami televízió közvetítheti a törvényhozás munkáját, máshol pedig a parlament készít összefoglalót az ott történtekről. Az Európa Tanács Közgyűlésének 1997-es határozata pedig arra a veszélyre hívja fel a figyelmet, hogy a szenzációkkal foglalkozó, nem kiegyensúlyozott tájékoztatás a demokráciát veszélyezteti.

A tévétársaságok tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntését. Álláspontjuk szerint azonban ez a gyakorlat megfosztja a televíziós újságírókat attól, hogy azokat a képeket is megmutassák a nézőknek, amelyek nem mentek át a hivatali szűrőn – áll a közleményben.

Az Alkotmánybíróság indoklásából úgy tűnik, hogy elfogadták a közvetítés korlátozásának szükségességét, bár hogy miért, azt nem indokolták. A határozat egyáltalán nem tér ki arra, hogy az ülésteremben történtekről miért nem értesülhet korlátozás nélkül a közvélemény.

Az Alkotmánybíróság döntése nem azt jelenti, hogy helyes a jelenlegi szabályozás, hanem azt, hogy nem áll szemben az alkotmánnyal. Másik szabályozás is megfelelő lenne, ha a parlamenti pártok így döntenének – áll a közleményben. Ezért kérik a közvetítési rendre vonatkozó szabályozás megalkotását.