„A nő nem másfajta férfi, hanem egészen más univerzum. Izgalmasabb, mint a férfi”

Akt.:
M. Tóth Géza: „Kicsit olyan lesz az egész, mint az antik színházban”
M. Tóth Géza: „Kicsit olyan lesz az egész, mint az antik színházban”
Miskolc – Bartók Béla színpadi művei más megvilágításban, mint eddig megszokhattuk, június 11-én.

Ötórás elő­adás, 130 tonna homok, Bartók Béla 3 színpadi műve, amiből végül négy lett. Csak néhány árulkodó szám a Bartók Plusz Operafesztivál június 11-ei gigantikus, művészeti kísérletéről, a Bartók-maratonról. A produkcióról szerdán tartottak sajtótájékoztatót Budapesten az est művészei, mint arról tegnapi lapszámunkban röviden már beszámoltunk.

Az előadás A fából faragott királyfi című táncjátékkal kezdődik. Egy rövidebb szünet után A csodálatos mandarin című egyfelvonásos balett következik. Ezt egy hosszabb „vacsoraszünet” követi. A közönséget svédasztalos vacsora várja majd. A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos opera csendül fel harmadikként, majd egy kisebb szünet után újra A fából faragott királyfit láthatjuk, másként.

A Bartók-maraton helyszíne a miskolci Jégcsarnok, ismertette Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója. Az ő ötlete volt, hogy Bartók színpadi műveire trilógiaként tekintsünk, sőt továbbgondolva tetralógia lett belőle.

Inkább érzi

A „maraton” rendezője M. Tóth Géza, aki a sajtótájékoztatón elmondta: a Jégcsarnok küzdőtere alakul majd át játéktérré, a közönség pedig körbeüli ezt a hatalmas, 30 méterszer 60 méteres „színpadot”.

– Bartóktól nem idegen ez a „körbeülés”, gondoljunk csak A kékszakállú prológusára „Nézzük egymást, nézzük,/regénket regéljük.” Egymás misztikus nézését is jelenti ez a sor – fogalmazott a rendező. Hozzátette: Kicsit olyan lesz az egész, mint az antik színházban, amikor a közönség felülről látott rá a színpadra. Ezért nem zárt díszletekben gondolkodtak Zeke Edit jelmez- és díszlettervezővel, hanem különböző látvány­elemekben. A játéktéren homok terül el, ezt különböző szögletes elemek egészítik ki, mindezt a vetített kép és a fény teszi teljessé. Az elemek és látvány változik annak függvényében, hogyan alakul a cselekmény és a főszereplők közötti viszony. „A közönség inkább érzi majd, mint látja”, jelezte M. Tóth Géza, hozzáfűzve: a látvány azonban soha nem megy a zene rovására.

Van vagy nincs

– Én azt mondom, a három bartóki mű nem tekinthető trilógiának, de mégis sok közös van bennük. A férfi-nő kapcsolatán túl mindhárom mű azt járja körül, hogy egy kapcsolat lehet nagyon áldott és a teljességgel leírható, amikor csak a viszony van, vagy nincs viszony, és a kapcsolatból csupán darabok, szilánkok, töredékek maradnak. Kesselyák Gergely azt mondta, a három mű a nőre világít rá. Sok filmet készítettem már a nő mint ember témában. Véleményem szerint a nő nem másfajta férfi, a nő egy egészen más univerzum, sokkal érdekesebb, mint a férfi. A Bartók-maratonon a nő úgy jelenik meg, mint a teljességgel rendelkező, szuverén személy, az előadások tehát a nő szempontjából mutatják be a történeteket. Ez véleményem szerint sokkal izgalmasabb megközelítés, mint például a mandarin vágyai – jellemezte a gigantikus produkciót a rendező.

Van-e tovább?

Kesselyák Gergely mindezt azzal egészítette ki: bár Bartók Béla nem trilógiának szánta három színpadi művét, de „az emberi élet olyan teljességét ölelik fel a darabok, hogy alkotó legyen, aki ellen tud állni a kísértésnek”. Őt pedig az is érdekelte, hogy van-e tovább, lehet-e tovább fokozni a bartóki mondanivalót. A 2002-es miskolci, Jégszakállú című előadás adta az ötletet, hogy a Bartók színpadi művei egy-egy őselemet szimbolizáljanak. A Kékszakállú lesz tehát a jég (víz), a mandarin a tűz, a Fából faragott királyfi a föld, a zene spiritualitása pedig a levegőt idézi. Hozzátette: a Bartók-maraton tulajdonképpen egy művészeti kísérlet, aminek várhatóan óriási hatása lesz. Bár most még mindenki „meg van ijedve” egy kicsit, de már folynak a munkák. Helyszínül azért választották a Jégcsarnokot, mert fedett épület, jó az akusztikája, hatalmas játéktér alakítható ki benne, és nincs messze Miskolc centrumától.

Hegyi Erika


A szereposztás

A művészeti igazgató jelezte, a Bartók-maraton színvonalát a „non plus ultra” szereposztás is jelzi.

A csodálatos mandarin

Balett egy felvonásban

Szereplők

Mandarin: Harsányi Attila

Öreg gavallér: Topolánszky Tamás

Fiatal fiú: Tuboly Szilárd

Lány: Kocsis Andrea

Közreműködik a Miskolci Balett és a G.G. Tánc

A kékszakállú herceg vára

Opera egy felvonásban

Librettó: Balázs Béla

Szereplők

Judit: Komlósi Ildikó

Kékszakállú: Szabó Bálint

A fából faragott királyfi 1.

Táncjáték egy felvonásban

Szereplők

Fabáb: Apáti Bence

Tündér: Felméry Lili

Királylány: Kovács Zsófia / Országh Kamilla

Királyfi: Medve Bence / Tarczali Áron Sebestyén

Közreműködik a Miskolci Balett és a G.G. Tánc

A fából faragott királyfi 2.

Szereplők

Királylány: Uhrik Teodóra

Királyfi: Lovas Pál

Közreműködik a Miskolci Balett és a G.G. Tánc

A jelmez igazodik a körülményekhez

Zeke Edit közös fénytechnikával és közös formavilággal kapcsolta össze Bartók műveit.

A Bartók-maraton díszlet- és jelmeztervezője Zeke Edit, aki az estet bemutató sajtótájékoztatón jelezte: számára komoly kihívást jelentett, hogy a négy művet megjelenésben hogyan fűzze össze. A helyszín sem mindennapi, hiszen a Jégcsarnokot eredetileg sporteseményekre tervezték, most azonban színpadként használják. A közönség pedig kicsit felülről látja majd az előadást, tehát a jelmezeket ehhez igazodva kellett megterveznie. A Bartók-műveket megjelenésükben színtechnikával és közös formavilággal kapcsolta össze. „Kicsit meg vagyok ijedve”, utalt a Bartók-maraton kihívására Zeke Edit.








hirdetés