A napfény életenergia

Fokozatosan kell megszerezni az alapszínt, sütkérezni csak az első bőrpírig szabad
Fokozatosan kell megszerezni az alapszínt, sütkérezni csak az első bőrpírig szabad - © Fotó: Dreamstime
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A D-vitamin leginkább a létfontosságú hormonokra hasonlít.

A napbarnított bőr nem csak szép, hanem egészséges is. Többek között napozás hatására állítja elő szervezetünk a D-vitamint, melyre a tudomány jelen állása szerint nemcsak az erős csontozat kialakulása vagy megtartása érdekében van szükségünk, hanem a szervezetünk normális működése miatt is. Nem egyszerű vitaminról, hanem létfontosságú hormonról van szó – olyan, mint a mellékvese által termelt hormonok – szerkezete leginkább a szteroidokéhoz hasonlít, melyet régóta használ a modern orvostudomány számos betegség tüneteinek enyhítésére.

Fontos a fokozatosság

Szinte alig akad kór, rendellenesség mely ne függne össze a D-vitamin-hiánnyal is. Az elmúlt évek során, jelentősen megemelték a vitaminpótlás mértékére vonatkozó nemzetközi ajánlást. Szendi Gábor, klinikai szakpszichológus és író sokat kutatott e témában, publikációi során számos nemzetközi vizsgálat eredményeit teszi közé és folyamatosan hangsúlyozza – mint most, lapunknak nyilatkozva –, a napfény sokkal inkább éltető energia, mint veszélyforrás, de leégni nem szabad, ezért fontos a fokozatosság.

– Már tavasszal érdemes mértékkel barnulgatni és megszerezni az alapszínt, de csak az első bőrpírig szabad sütkérezni – hangsúlyozza a kutató, aki mellőzi a naptejet és a fényvédő krémeket, mert ezek meggátolják a D-vitamin képződést, azonban mindenkit óvva int attól, hogy hófehéren hosszabb időt töltsön a napon fényvédő nélkül. A kelta típusú, fehér bőrű, szeplős embereket fenyegeti leginkább a leégés, nekik télen, nyáron érdemes D-vitamin-készítményt szedni.

Leégni nem szabad!

– DNS károsodást idézhet elő a leégés, a gyakori leégésnek lehet melanomakeltő kockázata, a kutatások eredményei inkább arra világítanak rá, hogy a napfény megvédheti az embert az influenzától, több autoimmun betegségtől és számos rák kialakulásától, így a melanomától is. Több vizsgálat igazolja, hogy a szabadtéri munkásokat kevésbé fenyegetik a fenti betegségek, mint a zárt térben dolgozókat és tudományosan igazolt tény az is, hogy Amerikában az északi államokban nagyobb arányban fordulnak elő ezek a rendellenességek, mint a déli országokban és az is érdekes, hogy a melanoma általában nem a fejen és az arcon, tehát nem a fény által érintett testrészeken, hanem a törzsön és a lábon szokott leggyakrabban jelentkezni. Említésre méltó az is, hogy a szabadban sok időt töltő természeti népeknél nem létezik sem cukorbaj, sem skizofrénia – érvelt a kutató.

Juhári Andrea