A nagyszámú kromoszóma lehetett az oka a dinoszauruszok sokféleségének

A nagyszámú kromoszóma lehetett az oka a dinoszauruszok sokféleségének
A nagyszámú kromoszóma lehetett az oka a dinoszauruszok sokféleségének - © Fotó: zmescience.com
London – A nagyszámú kromoszóma lehetett az a genetikai titok, amely lehetővé tette a dinoszauruszok sokféle alakját és méretét – állítják az angliai Kent Egyetem szakemberei.

Darren Griffin professzor és kollégái matematikai módszereket alkalmazva azonosították a legelső dinoszauruszok lehetséges genetikai jellemzőit, méghozzá úgy, hogy az őslények legközelebbi modern kori rokonaitól, a madaraktól és a teknősöktől haladtak visszafelé az időben – írja a BBC News.

Eredményeik azt sugallják, hogy a dinoszaurusz DNS feltehetőleg számos kromoszómába rendeződött. A madaraknak nagyjából 80 kromoszómájuk van – csaknem háromszor annyi, mint az embernek -, és ők alkotják a bolygó állatvilágának egyik legsokszínűbb csoportját.

Griffin szerint amennyiben a dinoszauruszok ugyancsak nagyszámú kromoszómával rendelkeztek, az magyarázatot adhat arra, hogy miként fordulhattak elő ilyen sok alakban és méretben.

“Úgy véljük, hogy a nagyszámú kromoszóma nagyszámú variációt generál. A sok kromoszóma lehetővé teszi a dinoszauruszok számára, hogy a többi állathoz képest jobban ‘megkeverjék’ a génjeiket. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban képesek fejlődni, ami sokáig biztosítja a túlélésüket a bolygón végbemenő változások közepette” – mondta Griffin.

“A megkövesedett ősmaradványok és a mostani bizonyítékok megerősítik azon elképzelést, hogy a madarak és a dinoszauruszok nem távoli rokonaik egymásnak, hanem valójában egy és ugyanazok. A ma körülöttünk élő madarak dinoszauruszok” – fogalmazott Rebecca O’Connor, az angliai Kent Egyetem munkatársa.

A dinoszauruszok 180 millió évig tartó uralmának egy 66 millió évvel ezelőtt becsapódott aszteroida vetett véget. A becsapódást követően csupán a repülni képes teremtmények maradtak életben, amelyekből a mai madarak kifejlődtek.

A Kent Egyetem szakemberei nem tervezik, hogy újraalkotják a dinoszauruszokat, ahogy azt a Jurassic Park-filmekben lehetett látni. A kutatók szerint a genetikai anyag idővel lebomlik. A legrégebbi ismert DNS egymillió éves.

– MTI –


Fotó: BBC.com
London - Egy 228 millió éves csaknem teljes, megkövesedett teknőscsontvázlelet azt bizonyítja, hogy a teknősöknek evolúciójuk korai szakaszában nem volt páncélja. A délnyugat-kínai ásatáson előkerült fosszilis csontváz nagyobb, mint egy franciaágy. "Úgy néz ki, mint egy teknős, de a páncélja a ha...

A tanulmány különlegessége, hogy a szakembereknek most először sikerült "kiolvasniuk" egy múltbeli éghajlati eseményt ősi főzőedényekben talált állati zsírok összetevőiből
Washington - Az újkőkorszakban (neolitikum) élt korai földművesek sikeresen alkalmazkodtak egy 8200 évvel ezelőtt bekövetkezett éghajlatváltozáshoz - derült ki a Bristoli Egyetem szakemberei által vezetett kutatásból. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmány eredményeit az...