A növényvédő szerek helyett – növénytermesztés nagyüzemi vagy organikus módon? – Dr. Roszík Péter

A növényvédelmének a környezetkímélő gazdálkodásban ugyanazt a feladatot kell megoldania, mint a szokványos gazdaságban, azaz a gazdálkodás biztonságát kell tudnia fenntartani.

Jellemzően a szokványos gazdálkodás növényvédelmében is felhasználhatóak azok a növényvédelmi anyagok, eljárások, módszerek, amelyeket az ökológiai gazdálkodásban alkalmaznak, gyakran azonban más arányokkal, alkalmazási sorrenddel.

Míg a szokványos növényvédelem gyakorlatában jellemzően a kémiai növényvédőszerek alkalmazása dominál, addig az ökológiainál nagyobb súllyal szerepelnek az egyéb eljárások, mint pl. a mechanikaiak , a biológiaiak, az agrotechnikaiak valamint a permetezőszerek közül a növényi kivonatok (piretrin, quassia, rotenon stb.) és a mikrobiológiai és egyéb biológiai készítmények például a Bacillus thuringiensis, a Trichoderma spp. a Trichogramma fajok stb.

A gyomirtás – jelenleg Magyarországon nincs ökológiai gazdálkodásban használható gyomirtó-készítmény bár külföldön egy-egy már előfordul – kizárólag az agrotechnikai (talajművelés, vetésváltás, stb.), a mechanikai és fizikai gyomirtásra és a talajtakarásra korlátozódik.

Vegyük számba azokat a növényvédelmi eljárásokat, amelyek alkalmazásával környezetünket nem károsítja a gazdálkodó és amelyet az ökológiai gazdálkodás jogszabályai, előírásai lehetővé tesznek. Megállapítható, hogy a növénytermesztés szakmai feladatait jellemzően különböző növényvédelmi okok támasztják alá, vagyis ezek a rendelkezések növényvédelmi indíttatásúak.

Első és legfontosabb a megelőzés. A következő eljárások a legfontosabbak ezen a növényvédelmi területen:

  • Genetikailag nem módosított, rezisztens, toleráns fajok, fajták kiválasztása;
  • Vetésforgó kialakítása; az önmaga vagy a hasonló károsítókra fogékony növény legkorábbi visszakerülés idejének szabályozása;
  • Talajművelés;
  • Károsítók természetes ellenségeinek védelme és a számukra előnyös körülmények biztosítása;
  • Gyomperzselés.

Másodsorban, ha a megelőzés nem volt eléggé hatékony, akkor, de csak akkor vethetők be egyéb eljárások és anyagok is a következőkben részletezett szigorú feltételekkel.

Az EU ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályaiban felsorolt anyagokat és eljárásokat szabad csak alkalmazni – a gyakorlatban ezt nevezik pozitív listának.

Azok az eljárások, anyagok, amelyek nem találhatók a listán, illetve nem illeszthetők valamelyik megjelölt csoportba, nem alkalmazhatók az ökológiai gazdálkodásban, és amennyiben alkalmazásukra mégis sor kerülne, akkor a segítségükkel előállított termék ökológiai jelöléssel nem forgalmazható, sőt a terület átállítását is újra kell indítani.

A listán szereplő növényvédő anyagok is csak abban az esetben használhatók fel, ha van belőlük Magyarországon forgalomba-hozatali engedéllyel rendelkező készítmény.

2008-tól kezdődően számos növényvédő szer alkalmazhatóságát az ökológiai gazdálkodásra kiterjesztette a növényvédelmi hatóság („címkétől eltérő használat”), így ezek is a kiterjesztésnek megfelelően jogszerűen bevethetők.

Igen fontos rendelkezési elem ez, hiszen csak ebben az esetben – a hatósági ellenőrzésen keresztül – tekinthető bizonyítottnak az, hogy a készítmény valóban csak az engedélyezett hatóanyagokat tartalmazza.

Mindazok az anyagok, amelyek nem rendelkeznek forgalomba-hozatali engedéllyel (pl.: „zsebimport”-ból bekerülők) ismeretlen hatóanyagúnak tekintendők és alkalmazásuk a tiltott növényvédőszer használatával azonos szankciókkal jár, még akkor is, ha a megjelölt anyag elvileg „beleférne” az előírásokba.

A jövő szempontjából külön figyelmet érdemelnek azok a hatóanyag csoportok, amelyek – a konkrét hatóanyag megnevezés hiányában – szinte korlátlan fejlesztési lehetőségekkel bírnak. Ezek a következők:

  • Természetazonos feromonokat tartalmazó csapdák (MTA NKI által kifejlesztett Csalomon csapda család kiemelkedő jelentőségű a magyar ökológiai gazdálkodás szempontjából);
  • Illatárasztással történő védekezés, amikor a kártevők kommunikációjában fontos illatanyagokkal befedik a termőhelyet, így a sajátjuk hatástalanná válik;
  • Növényi és állati eredetű riasztó anyagok;
  • Természetes ellenségek;
  • Növényi olajok;
  • Paraffinolajat tartalmazó anyagok, ilyen pl. a hazai fejlesztésű Vektafid A.

A rézkészítmények várható kitiltása az ökológiai gazdálkodásból hosszú ideig veszélyeztette a zöldség, a gyümölcs és a szőlőtermesztés eredményességét Magyarországon.

Szerencsére a teljes tiltás helyett – a kiváltó növényvédőszer hiányában – továbbra is alkalmazhatók a felsorolt rézkészítmények az engedélyezett fémréz terhelés betartása mellett. A felhasználható mennyiség 2005. végéig 8 kg, azt követően 6 kg lehet évenként és hektáronként.

Sajnos a pozitív lista tételesen felsorolja az engedélyezett rézvegyületeket (hidroxid, oxid, oxiklorid, szulfát, oktanoát), így a zsírsavval kötésben lévő kiváló hatású rezet (Vektofid R) egyelőre nem szabad alkalmazni az ökológiai gazdálkodásban.

Az ökológiai gazdálkodásban rendelkezésre álló készítmények szakszerű alkalmazásuk esetén (nagyon fontos a kijuttatás egyenletessége, a sok folyadék és jellemzően a kis dózisokkal végzett, de gyakoribb alkalmazás a fungicideknél) biztosítani képesek – a megelőzés szabályainak betartása esetén – az ökológiai gazdálkodásba megtermelt növények védelmét.

Könnyen belátható tehát, hogy környezetkímélő módon gazdálkodni nem egyszerű, de kifizetődő feladat. Ma élelmiszereink jelentős részét minden kedvező adottságunk ellenére, külföldről szerezzük be, sok esetben a világ egészen távoli tájairól. A kellő intelligenciával rendelkező fogyasztónak szembe ötlik, hogyan marad és hogyan lesz éppen akkor fogyasztható a „friss” zöldség és a gyümölcs, amikor az asztalára kerül? A gazdálkodók egyre többen ismerik fel a fogyasztói igények változását, nő azok száma köreikben, akiket az iparszerű gazdálkodásban alkalmazott vegyszerek betegítettek meg. Ennek a felismerése vezetett odáig, hogy a témáról ma egyre többen és gyakrabban írnak. A piacokon ma már alig találunk maga termelte portékáját kínáló falusi néniket, termelőket, a kereskedők eluralták e területet (is).

Felnövőben van azonban egy új generáció, de népes a tábora azoknak is, akik nem hagyják magukat becsapni és megvezetni ezért keresik az ipari módon termelt növények és állati termékek helyett, a helyi termelők környezetkímélő módon termelt termékeit. E termékek minőségére garancia az ökológiai gazdálkodás szabályrendszere szerinti termesztés, de garancia maga a termelő személye is. A környezetbarát módon gazdálkodó termelőknek nincs titkolni valójuk, erősségük az a bizalom, amit maguk körül építenek. A bizalom legsokatmondóbb és izgalmas megnyilvánulása, hogy e termelők gazdasága nyitott az érdeklődők előtt, a fogyasztó számára kézzel foghatóvá, érthetővé válik a környezetkímélő élelmiszertermelés, ugyanakkor élménnyé válnak a látottak.

További információ: www.okoregio.eu/

„Készült az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával”

 








hirdet�s