A monetáris tanács ellenszavazat nélkül támogatta az alapkamat 0,90 százalékon tartását

Budapest – A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül támogatták az alapkamat 0,90 százalékon tartását a legutóbbi, június 19-i ülésen – derül ki az ülés szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvéből.

A tanács tagjai szintén ellenszavazat nélkül döntöttek arról is, hogy az egynapos jegybanki fedezett hitel kamata és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 0,90 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamata pedig mínusz 0,15 százalékon marad.

A monetáris tanács megítélése szerint az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható.

Az inflációs cél fenntartható eléréséhez a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges, ám a nemzetközi környezet változása miatt a monetáris politika horizontján nem maradhatnak fenn tartósan. A döntéshozatal során lényeges a monetáris kondíciók folyamatos vizsgálata, és az óvatosság szem előtt tartása – állapították meg a tanácstagok.

A fogyasztóiár-index a következő hónapokban az olajár-növekedés miatt átmenetileg enyhén 3 százalék fölé emelkedik, a tanács nem számít másodkörös hatásokra a magasabb olajárakból. Az olajár-növekedés közvetlen hatásainak kifutásával az inflációs ráta újból csökken, és az inflációs alapfolyamatok emelkedése biztosítja, hogy 2019 közepétől az infláció fenntartható szerkezetben érje el a 3 százalékos célt – állapította meg a testület.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a laza monetáris politikai irányultság fenntartása összhangban van a júniusi inflációs jelentés előrejelzésével. Hangsúlyozták, hogy a jegybank egyetlen horgonya az infláció, és elsődleges célja az inflációs cél fenntartható elérése.

A monetáris tanács a jelenlegi eszköztár alkalmazásával biztosítja az inflációs cél fenntartható eléréséhez szükséges laza monetáris kondíciók fennmaradását. A testület fenntartja a három hónapos betétállomány 75 milliárd forintos mennyiségi korlátját, emellett a 2018 harmadik negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás mértékét legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg. A tényleges kiszorítás mennyiségének olyan mértékűnek kell lennie, amely biztosítja a laza monetáris kondíciók fenntartását – rögzítette a tanács.

Az MNB növelte finomhangoló forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományát. A tanács legközelebb 2018 szeptemberében dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. A monetáris politikai kamatcsereeszköz 2018 első három negyedévében rendelkezésre álló keretösszege 900 milliárd forint. A jegybank mind a jelzáloglevél-vásárlásokat, mind a monetáris politikai célú kamatcsereeszközt programszerűen kívánja működtetni, így azok a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik – szögezték le ismét.
A testület következő kamatmeghatározó ülését július 24-én tartja, amiről augusztus 8-án, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

– MTI –