A „mértékadó árvízszintet” szolgálja a 4,6 milliárd

A négyesi gátőrtelep felújítása is a projekt része
A négyesi gátőrtelep felújítása is a projekt része - © Fotó: ÉMVIZIG
Borsod-Abaúj-Zemplén – Idén eddig elkerült minket a nagy árvíz, de mindenkor résen kell lenni a folyók mentén.

Az ország területének majdnem felét, a mezőgazdaságilag művelt területek több mint felét, összesen 4 millió hektárnál nagyobb területet veszélyeztet csak ár-, vagy belvízi elöntés. Az ország településeinek 40 százaléka erősen veszélyeztetett a vizek okozta károk miatt. Ez a veszélyeztetettségi mérték ma a legnagyobb Európában.

Ráadásul a klímaváltozás hatására mind gyakoribb a szélsőséges időjárás, így az ár- és belvízrendszerekkel szemben is egyre nagyobb az elvárás. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén megyénk 248 települése található, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések 157, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett ­települések száma 128.

Kiemelt kockázat

Ez azt jelenti, hogy megyénk nagy része mind belvízvédelmi, mind árvízvédelmi szempontból a kiemeltebb kockázatú és nagyobb odafigyelést igénylő területekhez tartozik. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság egy közös projekt keretében az árvízvédelmi védvonalak fejlesztését tűzte ki céljául.

Nemzeti Vízstratégia

A Nemzeti Vízstratégia részeként ezúttal 4,6 milliárd forintos beruházás keretében az árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a cél a Közép-Tisza Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósághoz tartozó területén.

Az érintett négyes, Borsodivánka és Szentistván településeken a védvonalak által védett ártéri öblözetekben csökken az elöntés kockázata. Ezzel együtt mérséklődnek a védekezési költségek, és nő az árvízi biztonság. A fejlesztés szükségessége társadalmi és gazdasági szempontból is ­indokolható.

Járulékos hatások

Árvízi kockázat csökkentése a társadalmi (például kulturális értékek) és természetvédelmi értékek megőrzése érdekében fontos. A térség folyamatos, nem kívánt népességcsökkenése, az országos viszonyokhoz képesti gazdasági elmaradottsága jelentős, javításának egyik módja a térség infrastruktúrájának, közte az árvízvédelmi helyzetének javítása.

Jelen körülmények esetén az árvízi védekezés esélyeként a védekezési költségek jelentősek maradnak, illetve tovább nőnek. Összességében megállapítható, hogy min­d­ezek az elvárások együttesen indokolják az árvízvédelmi fejlesztés szükségességét.

Kockázatmegelőzés a cél

A projekt része a kormány által egy évvel ezelőtt elfogadott Nemzeti Vízstratégia, a Kvassay Jenő terv végrehajtásának, mert annak egyik fő célkitűzése a kockázatmegelőző vízkárelhárítás.

Az érintett védvonalak fejlesztése egyértelműen hozzájárul több hazai szakpolitikai célkitűzés megvalósításához

is, úgy mint a Nemzeti Éghajlat­változási Stratégia (NÉS 2008-2025), a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia, a Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2019, kitekintéssel 2020-ig), Katasztrófa Kockázatértékelési Módszertan és Országjelentés.

Szaniszló Bálint


Projektelemek

– Töltésfejlesztés a Csincse bal part 0+000 – 2+716 tkm között

– Töltésfejlesztés a Rima bal part 3+125 – 4+150 tkm között

– Töltésfejlesztés a Rima jobb part 3+200 – 7+955 tkm között

– Négyesi gátőrtelep felújítása

– Rima jobb parti töltés 3+211 és 7+432 tkm szelvényeiben lévő csappantyús átereszek átépítése

– Valamennyi töltésszakaszon új töltéstartozékok elhelyezése