A megyei könyvtárban tartottak gyásznapot Miskolcon

Akt.:
A Romano Teatro Színtársulat is műsort adott a megemlékezésen
A Romano Teatro Színtársulat is műsort adott a megemlékezésen - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – 2015 óta ünnepeljük Európában augusztus 2-át, a roma holokauszt emléknapját.

A Kapcsolat-Kihívás Alapítvány szervezésében a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Dr. Bajákyné Szabó Csilla tartott történelemidéző előadást, amelyben holokauszttúlélők videós beszámolóját láthatták az emlékezők, akik közösen elénekelték a cigány himnuszt. Ehhez csatlakozott a Romano Teatro Színtársulat zenés jeleneteivel. A megemlékezés apropóját a roma holokauszt emléknapja adta, amelyet 2015 áprilisában hirdetett ki hivatalosan az Európai Parlament. 1972 óta világszerte gyásznapokat tartanak, hogy felidézzék az auschwitzi vérengzést. Abban az évben határozott a Cigány Világszövetség arról, hogy augusztus 2-át nemzetközi emléknappá nyilvánítja, de Európa csak negyvenhárom évvel később tette hivatalossá a huszonháromezer áldozatot érintő ünnepet.

1972 óta emlékeznek világszerte az auschwitzi vérengzés áldozataira, akik közül tizenöt országból ­­­­
23 000 ember roma származású volt. Magyarországon öt és 15 000 közötti halálos áldozatról beszélnek a kutatók.

Több ezer embert­­­­ vittek el hazánkból.” Dr. Bajákyné Szabó Csilla

A Csillagerődben raboskodtak

– 1944 tavaszán kezdődött meg a cigányság teljes felszámolása. A felfegyverzett csendőrök által elfogott romákat bevagonírozták és a veszélyesnek ítélt vándorcigányokat először a komáromi Csillagerődbe, majd az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba szállították. Az ellenálló férfiakat és tiltakozó nőket megkínozták és megölték. Augusztusban a hadügyminisztérium elrendelte a 18 és 52 év közötti cigány férfiak katonai munka­szolgálatát, azzal a céllal, hogy később a frontra vezényeljék őket – foglalta össze az előadó.

A Z betűt tetoválták rájuk

Egy visszaemlékező gondolataiból: „Novemberben már kutya hidegek voltak. Annyira összegyűltek a szegény deportáltak, hogy a folyosóra szorultak batyuikkal, de olyan tömegben, hogy mozdulni sem tudtak. Az összegyűjtött romákat kiválogatták és a munkaképeseket koncentrációs táborokba szállították tovább. A megérkezés után azonnal azonosító számot kaptak és a németül cigányt jelentő szó, a Ziganeuer kezdőbetűjét, a Z-t tetoválták rájuk. A táborokban azt a feladatot kapták, hogy a kivégzettek holttesteit szállítsák el és a kemencék mellől ruháikat és személyes holmijaikat válogassák át.”

Megtorolták a felkelést

A Kapcsolat-Kihívás Alapítvány programigazgatója zárásképpen a romák tábori körülményeiről beszélt.

– A lágerben külön cigány barakkot létesítettek, ahol a rabokat, főleg a gyerekeket és a fiatal lányokat különféle kísérleteknek vetették alá. Tiltakozásképpen 1944. május 16-án a romák megtagadták az együttműködést az őrökkel és fellázadtak, amire egészen addig nem volt példa a táborban. A felkelésnek köszönhetően azon a napon egyetlen cigány származású fogvatartott sem lelte halálát a gázkamrákban. 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel azonban az SS katonák felszámolták a 2/E barakkot és kivégezték annak háromezer lakóját.

ÉM-DA