A megváltozott viszonyokat egy új Ptk.-nak kell szabályoznia

By Szendrei Péter
Miskolc – Az ország valamennyi jogi kara képviseltette magát a Miskolci Egyetemen tartott konferencián.

Vannak bizonyos sarkalatos törvények, amelyeket meg kell alkotni, de radikális változtatást nem kell végrehajtani a Polgári Törvénykönyvön az új Alkotmány életbe lépése miatt, mert az alapértékekben nincs olyan nagy differencia – mondta Prof. Dr. Harmathy Attila egyetemi tanár, akadémikus, az új Ptk.-t előkészítő Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagja, aki azért érkezett Miskolcra, hogy részt vegyen a Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozóján. Az idén 17. alkalommal megrendezett összejövetelre az ország valamennyi jogi karáról érkeztek előadók, vendégek, akiknek nem csak tudományos tanácskozásra, hanem a tapasztalatcserére és a személyes kapcsolataik fejlesztésére is lehetőségük adódott.

Dr. Harmathy Attila aktívan részt vett az új Ptk. kodifikációjában, de alkotmánybíróként ezt a munkát abba kellett hagyni, ám most újra bekapcsolódott a jogszabályalkotásba. Előadását azzal kezdte, hogy nem egyszerűen a Ptk. modernizációjáról van szó, hanem annak újraalkotásáról, mert az elmúlt húsz évben Magyarország nem csak politikai, gazdasági és társadalmi változásokon ment keresztül, de egy általános értékválság is bekövetkezett. A fiatalok ma már nem tartják bűnnek, ha más értékeihez nyúlnak hozzá, ennek köszönhetően a vagyon elleni bűncselekmények száma az elmúlt 10-15 évben megugrott; az élet és testi épség megbecsülése is csökkent. A megváltozott körülmények között a viszonyokat csak egy új Polgári Törvénykönyv szabályozhatja.

Dr. Harmathy Attila előadásában az Alkotmány és a Ptk., illetve az alkotmányjog és a polgári jog kapcsolatáról beszélt, ezzel kapcsolatban vetett fel kérdéseket, melyek továbbgondolását ajánlotta a konferencián megjelenteknek. „Át kell-e emelni mindent az Alkotmányból a Polgári Törvénykönyvbe, ami az alaptörvényben megtalálható?”, tette fel a kérdést, majd kifejtette: a Ptk.-nak nem kell hűen másolnia az alaptörvényt, mert más a feladata az Alkotmánynak és Ptk.-nak; egyfajta „munkamegosztás” van közöttük, majd számos példát hozott fel arra az esetre, amikor az Alkotmány és Ptk. látszólag nincs összhangban. Melyik előbbre való: a szabad véleménynyilvánításhoz vagy a magánélethez való jog? Az Alkotmány nem mérlegelhet, a polgári jogban viszont szabályozni kell ezt a kérdést is.
Dr. Harmathy Attila előadását számos jogtudós követte. Dr. Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem docense a személyhez fűződő jogok védelmének megváltozásáról tartott előadást, dr. Leszkoven László, a Miskolci Egyetem docense arról beszélt, miként jelennek meg a pénztartozások és a kamat egyes kérdései az új Ptk.-ban, dr. Nochta Tibor a pécsi egyetem docense a polgári jogi felelősség új Ptk.-ban való  megjelenéséről tartott előadást, míg Prof. Dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár az új Alkotmány és az új Ptk. családjogi problémáit mutatta be. A tanácskozás utolsó előadója dr. Sándor István egyetemi docens volt, ő a társasági jog helyzetét elemezte.

– ÉM-SZP –








hirdet�s