A mágikus gondolkodás és a vallás szerepe a böjtben

Akt.:
A matyó vidéken húsvétkor kerültek elő az élénkebb viseletek
A matyó vidéken húsvétkor kerültek elő az élénkebb viseletek - © Fotó: ÉM
Mezőkövesd, Miskolc – A testi és lelki tisztulás a népi kultúrában a természet megújulását mintázta.

A negyvennapos böjt a húsvét előkészítő időszaka, amikor a Megváltó szenvedését, majd feltámadását ünnepeljük. Idén március 5-én, húshagyó kedden indult, és a csillagászati tavasz kezdetét, a március 21. utáni első teliholdat követően április 21-ére esik húsvétvasárnap. Ez minden évben mozgó, a természet körforgását követő ünnep, amely növekvő teliholdra esik. Nagyon sok népszokás, vallásos és életvitelbeli gyakorlat kapcsolódik hozzá.

„A fiatalok párválasztását szolgáló farsang lezárult, és véget ért a zenés, táncos mulatozás. A hústól, sőt a görögkatolikusoknál még az állati eredetű étkektől és olajtól is tartózkodó étkezés segíti a lelki rákészülést a húsvétra, és heteken keresztül meghatározza, kicsúcsosodva nagypénteken” – magyarázta Viszóczky Ilona etnográfus.

Mozgalmas nagyhét

A nagyböjti magatartást a bűnbocsánat elnyerése érdekében a bűnbánat jellemzi.

„A katolikusok a fájdalmas olvasóval imádkoznak, amely Krisztus szenvedésein visz végig. Régen a haragosok is megengesztelődtek ilyenkor, hogy föloldozást kapjanak. Nagycsütörtökön megszűnt a harangozás, és spenótból, sóskából és csalánból készítettek ételeket maguknak és a jószágnak a termékenység érdekében, ezért zöldcsütörtöknek is nevezték. Nagypénteken a Megváltó kereszthalálára emlékezünk, ezért gyászos nap. Ekkor nem sütöttek kenyeret, és a teherhordó állatokat sem dolgoztatták. A szépség és egészség megőrzéseképp még napfelkelte előtt ittak és mosakodtak a lányok, az úgynevezett aranyos vízzel. Néhány faluban megmaradt a Krisztuskeresés szokása, azaz nagypénteken és nagyszombaton kimennek a határban található kereszthez imádkozni. Szintén a nagyszombathoz kapcsolódtak a különböző féreg- és boszorkányűző hagyományok, illetve a nagytakarítás és helyenként a meszelés” – foglalta össze a néprajzkutató.

Virágos népviselet

A tavaszi időszakot a gazdasági munkák, a talaj előkészítése, a veteményezés határozta meg.

„A lányok karikázót, a megalakult párok a mancsolás nevű labdajátékot játszották. Ehhez nagyon szép mancsoló faragott bot tartozott, amelyet a fiúk választottjuknak ajándékoznak. Mezőkövesden például szerkezetéből adódóan széles körű föld nélküli, agrármunkából élő summás réteg lakott. Ezen a területen a népviseletben is megmutatkozott a böjt időszaka. Egyébként a piros, a negyven napban azonban inkább a visszafogottabb kék szín dominált a ruházatban. Palóc vidéken a gyászos vagy félgyászos viselet volt jellemző, különösen nagypénteken. Ez egyedül Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának örömünnepén, virágvasárnap oldódott valamelyest, amikor a névanalógiából adódóan az apró virágmintát engedélyezték maguknak. A tavaszi munkára elszerződött summások mindig húsvét után indultak útnak, és egészen a betakarításig maradtak” – mutatta be Viszóczky Ilona.

ÉM-DA


Köteles László
Komlóska - A komlóskai görögkatolikus hívek hamarabb kezdték a nagyböjtöt. A hegyaljai Komlóska zárt településnek számít, de lakói nyitottak bárkire, aki hasonlóan nyitott szívvel közeledik hozzájuk. A ruszin nemzetiségi településen egy görögkatolikus templom található az egykori komlóskai vár...

Tavasszal a friss zöldségek biztosítanak tápanyagot
Miskolc - A böjt az őskortól kezdve megtalálható az emberiség történetében. Eleinte leginkább vallási színezetet kapott, így gyakran szertartásokra, ünnepekre felkészülésként használták, de már ekkor is alkalmazták gyógyítás céljából is. Ennek továbbéléseként ma is megtalálható szinte az összes v...