A lényeg, hogy a koszorú tükrözze az egyéniségünket

A lényeg, hogy a koszorú tükrözze az egyéniségünket
Adventi koszorút, ajtó- és asztaldíszt készíteni sokkal könnyebb, mint azt elsőre gondolnánk.

Bár múlt vasárnap meggyújtottuk a második adventi gyertyát, még egyáltalán nincsen késő ahhoz, hogy saját két kezünkkel készítsünk ünnepi koszorút, asztaldíszt magunknak és a szeretteinknek. Mielőtt nekivágunk, érdemes kicsit nézelődni a neten, lementeni néhány ötlet- és ihletadó fotót. Ebben az időszakban a dekor- és a Pinterest-oldalak is tele vannak szebbnél szebb megoldásokkal. A Színes Ötletek Blog segítségével megmutatjuk, hogy készül az elsőtől az utolsó lépésig a „csináld magad” adventi koszorú.

A klasszikustól a modernig

A legfontosabb a jól megválasztott alap. Az üzletek polcain bőséges a kínálat, a legegyszerűbb és a legextravagánsabb ötletek megvalósításához is könnyedén találunk alapanyagot, de mi is készíthetünk koszorúalapot például vesszőből, kartonból, drótból vagy fából, sőt a tavaly boltban vásárolt darabokat is újrahasznosíthatjuk.

Talán a szalma a legismertebb alap, bármelyik piacon vagy virágosnál beszerezhető, olcsó, sok méretben és vastagságban elérhető, ráadásul rengeteg lehetőséget rejt. Ami fontos, ha szalmaalapra dolgoztok, hogy ezeket bizony érdemes teljes egészében bevonni, eltakarni a dekorációval, mert natúr valójában nem különösebben szép. Bevonhatjuk termésekkel, apró tobozzal, dióval, mogyoróval, mohával, szalaggal, filcanyaggal, kötött sállal, jószerivel bármivel. Ezen felül anyagánál fogva bármit bele lehet tűzni dróttal, nem kell vacakolni ragasztóval.

ksoz1

A vesszőkoszorúk önmagukban is mutatós darabok a natúr stílus kedvelőinek. Ezek az alapok csak kevés natúr vagy skandináv stílusú díszítést igényelnek. A díszítőelemeket tanácsos tűződróttal rögzíteni vagy szalaggal odakötni. Léteznek natúr színű, de színesre festett darabok, mint ahogy szabályosra fésültek és gubancosak is. Szőlővesszőből, barkaágból akár mi is megpróbálhatjuk összeállítani, ahogyan az utólagos festést is bátran bevállalhatjuk sprayfestékkel.

A mohakoszorúk alapja általában szalma, saját kezűleg is kivitelezhető, bár eléggé macerás, érdemesebb hát megvásárolni. Gyönyörű, élénk zöld, üde hatású díszekhez ideális választás.

 

kosz3

A hungarocellalapok hobbiüzletekben szerezhetők be – szintén többféle méretben. Erősségük, hogy gyakorlatilag bármit rájuk lehet tűzni: dolgozhatunk articsókatechnikával, teletűzdelhetjük flitterrel, sőt festhetők is, így a dekoráció színéhez igazíthatjuk az alapot, ha esetleg lennének kilátszódó részek. Egyébként a hungarocellalapot is érdemes teljes egészében bevonni. A modern koszorú készítéséhez ez lehet az ideális választás. Fontos: csak oldószermentes ragasztóval, illetve kis hőmérsékletű ragasztópisztollyal dolgozzunk rá! Megvásárolhatóak egyik felükön lapos kivitelben is, ez az aprólékos díszítéseknél nagy előny, mert így elég a domború oldalát dekorálni.

Az oázis- vagy tűzőhab­alapot élő dekorációk készítéséhez használják, ha öntözzük, megnő a koszorú élettartalma. Ez az alap elég sérülékeny, nem könnyű rá dolgozni, ezért csak gyakorlottabbaknak ajánlott. Beszerezhető virágüzletekben, barkácsáruházakban.

Egységes elképzelés

Az alap kiválasztása után szükségünk lesz különféle eszközökre is a dekoráció elkészítéséhez. A legfontosabbak: ragasztópisztoly; tűző­drótok (többféle méretben, eltérő rugalmasságban); hegyes, éles olló; csípő- és kúpos fogó drótok hajlításához, eldolgozásához; gyertyatüske és -talp a biztos rögzítéshez; gyertyák (hagyományosan három lila és egy rózsaszín gyertyával készülünk az adventi időszakra, de a legfontosabb, hogy harmonizáljon a koszorúnk stílusával). A gyertya helyének kiválasztásakor legyünk körültekintők, nehogy meggyulladjon a koszorúnk. Ha lehet, használjuk gyertyatüskét, a gyúlékony díszeket pedig távolabb rögzítsük a koszorúra. A meggyújtott gyertyákat sose hagyjuk őrizetlenül!

kosz5

A legizgalmasabb része az egész műveletnek a különféle díszek elrendezése és rögzítése. Milliónyi kiegészítőt használhatunk, érdemes ilyenkor futni néhány kört a kedvenc lelőhelyeinken – sajnos sehonnan nem fogunk üres kézzel kijönni. Választhatunk természetes díszítőelemeket, például szárított narancs- és citromkarikát, fahéjrudat, egész szegfűszeget, tobozt, kisebb-nagyobb fenyőágat, mohát, szezonális bogyókat, fehér szárazbabot, ágszeletet, csillagánizst, diót, mogyorót, háncsot, tökmagot… A készen vásárolható díszek tárháza is végtelen, csak néhány lehetőség a sok közül: jól mutatnak a koszorúnkon az apró gömbdíszek, filcfigurák, kerámia- vagy porcelánfigurák, karácsonyi girlandok, gyöngyfüzérek, gyöngyök, műanyag- és üvegkristályok, csillámporok, flitterek, csengettyűk, boák, elemes izzósorok, madártollak, angyalkák, rénszarvasok, csillagok, manók. Szalagválasztáskor érdemes a gyertyák és a díszek színével harmonizálót vásárolni.

Nagyon sokféle stílust, ízlést megjeleníthetünk a koszorúnkon; ami fontos, legyen egységes elképzelésünk a végeredményt illetően! Túl sok színt ne használjuk egy koszorún, érdemes eldönteni, hogy hideg vagy inkább melegebb árnyalatokat szeretnénk előnyben részesíteni, esetleg az abszolút naturális irányba mennék. Legyen egy alap-, uralkodó színe a koszorúnak, ez sok esetben a zöld szokott lenni, de manapság a fehér és szürke ezen a fronton is nagyon hódit. A választott alapszínre építkezhetünk különféle árnyalatokkal (arany, ezüst vagy pasztell, ezeket pedig további hideg vagy meleg színekkel egészíthetjük ki). Az sem bűn, ha nem tudunk ellenállni a rikító színeknek, ezekből egyet válasszunk: a pink harsányságát például a fehér vagy a szürke remekül kiegészíti.

KM








hirdet�s