A Közjegyzői Kamara javaslatai a modern öröklési jogról

A többi között a szóbeli végrendelet gyakorlatát is szigorítaná a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A testület több javaslatot terjeszt be a megújuló Polgári Törvénykönyv tervezetéhez.

A Polgári Törvénykönyv öröklésjogi fejezete a közjegyzők véleménye szerint a legkonzervatívabb magánjogi terület, ezért valóban szükség van a modernizációjára. Mivel a társadalmi változások felgyorsultak, egyre több a válás és az élettársi kapcsolat, olyan szabályozásra van szükség, amely a jelenleginél jobban illeszkedik az igényekhez. A megújuló Polgári Törvénykönyv tervezetéhez ezért a közjegyzők olyan javaslatokat szeretnének tenni, amelyekkel megelőzhetőek vagy könnyebben lezárhatóak lennének az örökösödési viták és perek – mondta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) keddi sajtóbeszélgetésén dr. Kapás Katalin, a testület elnöke.

A közjegyzők szerint problémás, hogy ki örököl a gyermektelen párok esetében. A jelenlegi szabályozás szerint ha nincs végrendelet, akkor az özvegy kizárólagosan örökli a vagyont. A kormány által javasolt változtatás szerint ilyen az esetben az elhunyt szülei és özvegye, illetve a regisztrált élettársa együtt örökölnének. A MOKK támogatja ezt az elképzelést, hiszen sok szülő ad induláskor jelentős összeget a fiatalokat és igazságtalan lenne, ha ebből a gyermekük halála után nem kapnának vissza semmit. Ugyanakkor a közjegyzők egy időkorlát beépítését is javasolják a törvénybe. Eszerint minimum 15 éves házasság, vagy regisztrált párkapcsolat után már csak az özvegy örökölné a vagyont, hiszen azt ennyi idő alatt feltehetően közösen szerezte az elhunyt társával, a szülők segítsége nélkül – mondta Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnökhelyettese.

A gyermekes párokat nem érinti a törvényi változás, hiszen alapvetően továbbra is a leszármazottak lennének az első számú örökösök. Ha azonban egy előző házasságból származó gyerek is van a családban, az már komoly ellentétekhez vezethet. A MOKK ezért egy középutat javasol, amely a jelenlegi szabályozásból megtartaná, hogy lakás és berendezési tárgyak tulajdonjogát a gyerekek, míg a haszonélvezeti jogot az özvegy örökölné. Ugyanakkor a többi vagyontárgy, például autó, nyaraló, bankszámla vagy értékpapírok esetében a MOKK javasolja, hogy a túlélő házastárs egy “gyermekrészt” örököljön, azaz ugyanannyit, mint a gyermekek. Ez a megoldás igazságosabb és kevesebb családi feszültséggel járna egy hagyatéki folyamatban – tette hozzá Dr. Tóth Ádám.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) emellett szigorítaná a szóbeli végrendelet intézményét is, amely véleményük szerint az egyik legkritikusabb pont. Szóban végrendelkezni közvetlen életveszélyben lehet, minimum két tanú jelenlétében. A közjegyzők szerint azonban ilyen esetben az ember belátási képessége, sőt akár cselekvőképessége is csökkenhet. Emiatt lehet, hogy amit életveszélyes állapotban mond, az nem felel meg a valós végakaratának. A MOKK javaslata alapján ezért szigorítani kellene a szóbeli végrendelkezés feltételeit, vagyis a jelenlegi minimum két tanú helyett négyet írna elő a tövény.

A Polgári Törvénykönyv tervezetéhez április végéig tehetnek javaslatokat a közjegyzők és más szakemberek. Az év második felében lesznek a szakmai egyeztetések, majd a tervezet ezután kerülhet a Parlament elé, a végleges változat pedig várhatóan 2009. novemberében léphet életbe.








hirdet�s