A középiskolások jó része semmit sem tud a pénzről

Akt.:
A középiskolások jó része semmit sem tud a pénzről
A középiskolások jó része semmit sem tud a pénzről - © Fotó: abcug.hu
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A középiskolások negyedének fogalma sincs az alapvető pénzügyekről, maximum annyit tudnak, mi az a számla – derül ki a legutolsó PISA-jelentésből. Pedig nagyon is fontosak lennének a pénzügyi ismeretek, a gyerekek többségének ugyanis iskolás korában van már bankszámlája, némelyiknek fizetéssel járó munkája is. A magyar középiskolákban jövőre kötelező lesz a pénzügyek oktatása, kérdés, hogy ez mire elég úgy, hogy a tanári gárdának még idegen az egész pénzkérdés, az alapvető felelősség pedig végső soron a szülőé. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

A 2015-ben elvégzett legfrissebb PISA-felmérés lesújtó képet festett a magyar középiskolások tudásáról, az ország még soha nem ért el ennyire rossz eredményt a felmérésen (ezt az eredményt azóta többször is kielemezte az Abcúg, ezeket itt olvashatja). A két éve végzett felmérést azonban még mindig elemzi az OECD, a természettudományos, szövegértési, illetve matematikai kérdéseken kívül ugyanis még egy sor másik dologról is megkérdezték a kutatók a diákokat.

Egy májusban nyilvánosságra hozott jelentés azzal foglalkozott, hogy a jellemzően 15 éves diákok mennyire értenek a pénzügyekhez. A kutatók most szűkebbre vették az adatokat, és csak pár OECD-országot vizsgáltak meg alaposabban. Magyarországot például nem, de a térségből Lengyelországot és Szlovákiát igen.

A felmérés szerint az OECD-országok diákjainak 12 százaléka profi pénzügyekben, nem csak komplex feladatokat tudnak megoldani, hanem még befektetési eszközöket is ismernek. A diákok 22 százaléka, tehát közel a negyede viszont az alapszintet sem üti meg, csupán néhány mindennapi művelet végrehajtást értik, illetve tudják, mint jelent egy számla. A legrosszabb eredményeket elért országok között pedig ott vannak a szomszédaink, Szlovákia és Lengyelország is.

Miért fontos egy gyerek számára a pénz?

A pénzügyi műveltség ma már alapvető készség – írják a jelentésben, majd hozzáteszik, hogy tíz diákból hatnak 15 éves korára már van bankszámlája, bankkártyája, sőt, munkája, amiért fizetést kap. Ráadásul pár évvel később máris szembe kell nézniük életük egyik első, komoly pénzügyi döntésével: vesznek-e fel diákhitelt, hogy ki tudják fizetni a felsőfokú képzésüket. Ausztráliában például tízből nyolc diák hitelből fizeti a tanulmányait.

Mindezeken kívül a fiataloknak egy sor hosszútávú kérdésen is el kell kezdeniük minél előbb gondolkodni.

A most 15 éves generációnak valószínűleg sokkal több pénzügyi kockázattal kell szembenéznie, mint a korábbi generációknak. Az élethossz egyre növekszik, miközben a szociális szolgáltatások szűkülnek: egy mai diáknak már valószínűleg számolnia kell azzal, hogy magánúton kell finanszíroznia az orvosi ellátását és a nyugdíját.

Az egyre növekvő fizetések és szolgáltatások azt is magukban hordozzák, hogy a pénzügyekhez kevésbé értő, vagy szociálisan hátrányos helyzetű emberek sokkal kiszolgáltatottabbá válnak, azaz ha egy ember nem akar lemaradni a többiektől, akkor figyelnie kell arra, hogyan bánik a pénzével.

A PISA-felmérés szerint a pénzügyek ismeretének vagy nem ismeretének egész konkrét következményei is lehetnek: a teszt során feltették például azt az egyszerű kérdést, mit tenne a gyerek, ha nagyon akarna egy tárgyat, de nem lenne rá elég pénze. Az eredmény szerint azok, akik jobban képben voltak általánosságban a pénzügyekkel kapcsolatban, sokkal nagyobb számban válaszolták azt, hogy összespórolják rá a pénzt, mint azok, akik nem. Utóbbiak között nagyobb számban született az a válasz, hogy ha törik, ha szakad, megveszik, nem törődve a következményekkel.

A kelet-európai országok rosszul teljesítettek

A felmérés kimutatta, hogy a diákok egy nagy része egyáltalán nem érti a pénzhasználatot. Az egyes országok diákjai között hatalmas különbségek látszódnak, a két résztvevő kelet-európai ország pedig egyáltalán nem teljesített jól. A Magyarországgal szomszédos Szlovákiában például a diákok harmada tartozott abba a csoportba, amelynek tagjai már a mindennapi pénzügyekben is elvesznek. Ráadásul a térség még rontott is a 2012-es eredményéhez képest.

Magyarországon ugyan nem végeztek ilyen felmérést, de az eredmény valószínűleg nem tért volna el nagyban a térségbeli országok eredményétől, ráadásul a kutatók azt is kimondták, hogy a pénzügyi teszt pontszámai és a többi teszt pontszámai között összefüggés van: aki rosszul teljesített például szövegértésből, annak valószínűleg a pénzügyi teszten sem lettek jó eredményei (Magyarország pedig rontott a korábbi évek eredményeihez képest).

A fiúk és lányok között ebben a felmérésben nem volt nagy különbség, a hátrányos és nem hátrányos helyzetű diákok között viszont igen: ha valaki szegény sorból származott, az átlagban egy teljes szinttel volt az alatt az ötös skálán, mint aki nem.

Az is kiderült, hogy a szülőknek meghatározó szerepe van abban, hogy a gyerekeik mennyire ismerik a pénzt. A felmérés szerint átlagosan a gyerekek 66 százaléka mondta azt, volt már szó otthon pénzügyekről, 17 százalékukkal pedig napi szinten átbeszélik a szüleik a témát, ők jobban is tudtak válaszolni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. 16 százalékukkal viszont a szülők még sosem vagy alig-alig beszélgettek el a pénzről.

Emellett azonban a jelentés hangsúlyozta azt is, fontos, hogy az egyes országoknak legyenek stratégiáik a diákok pénzügyi oktatására, a felmérésben résztvevő országok közül pedig voltak is olyanok, amelyek oktatják a pénzügyi ismereteket az iskolákban.

Mi történik Magyarországon?

Itt-ott része a nemzeti alaptantervnek”

– mondta a pénzügyi oktatásról Himer Csilla pénzügyi pedagógus, aki rendszeresen oktat iskolásoknak pénzügyi alapismereteket. A gyerekek találkozhatnak a pénzügy egyes részeivel történelem, informatika, matek és technika órán is. “A gond az, hogy ez nem koherens, minden azon múlik, hogy a tanár mit tart fontosnak belevenni az órába” – mondta.

Informatika órán például előkerülhet az, hogy az Excel tábla alkalmas a bevételek-kiadások vezetésére. Ez Himer szerint egy nagyon hasznos dolog, a háztartásokban mégsem gyakori. Matekórán az alapműveleteken kívül a kamatos kamatot tanítják még a hatványozás oktatásakor, ezzel azonban általában vége is a pénzügyi felkészítésnek.

A tanterv szerint lenne lehetőség arra, hogy a tanárok jobban felkészítsék a diákokat a pénzügyi döntésekre, az iskolai órák tíz százaléka ugyanis szabadon felhasználható. “Ezeket viszont elviszik a nívócsoportos oktatások, a csoportbontásban tartott nyelvi órák, vagy a testnevelés vagy bármilyen más tagozat óra” – mondta Himer.

A 2017/2018-as tanévtől bevezetnek ugyan egy heti egyórás pénzügyi foglalkozást a 10. osztályos tanulóknak, a gyakorlatban azonban a feszített tempójú tanmenet miatt csak ímmel-ámmal oktatják az iskolákban a pénzügyeket, ezen pedig az újonnan bevezetendő pénzügyi óra sem fog segíteni.

36 órában hogyan lehet megtanítani a gyereket bármire is? Ráadásul ebből lesz majd 30, az ilyen-olyan elmaradások miatt”

– mondta Himer Csilla.

A pedagógusok többsége pedig nincsen felkészülve a pénzügyi oktatására, az ugyanis ugyanúgy nem része a klasszikus oktatási modellnek, mint például az informatika-oktatás. “Nincs kultúrája a magyar oktatásban” – mondta Himer Csilla. Őt például kereste már meg tanár az egyik környékbeli iskolából azzal a kérdéssel, hogyan tudja az óráján úgy leadni a pénzügyi anyagot, hogy az érdekelje is a gyerekeket, és ne legyen “tankönyvízű”.

Az első fizetése a zsebpénze

Mindemellett azért is nehéz a pénzről oktatni a diákokat, mert a pénzügyi intelligencia alapvetően a szokásokon alapul, tehát csinálni kell. “Ha a szülő tudatosan áll ehhez a kérdéshez, zsebpénzt és tanulási lehetőségeket biztosít a gyerek számára – például hogyan kell beosztani, félretenni, befektetni a pénzt -, az a csinálás miatt sokkal mélyebb nyomot hagyhat, mint egy órai oktatás” – mondta Himer Csilla, aki szerint elsősorban a szülőnek van felelőssége a gyerek pénzügyi ismereteinek fejlesztésében. “Mire 10-ikben elkezdik oktatni a pénzügyi ismereteket, addigra a gyereknek már meglesznek az otthonról hozott mintái, és azokat átformálni már nem egyszerű ügy” – mondta.

15 éves korában egy gyereknek már ismernie kell a családi költségvetést, kinek milyen bevételei vannak, milyen biztosításokat kötöttek a szüleik. Himer szerint a zsebpénzkezelés is nagyon fontos. Rossz az, ha a gyerek csak rendszertelenül, változó összegű zsebpénzt kap, annak ugyanis az az értelme, hogy lemodellezze a későbbi fizetést, és a pénz beosztására, megtakarítására és ne csak az elköltésére buzdítsa a gyereket. Határozzanak meg a szülővel egy célt, amire gyűjthet, beszéljék át a napi kiadásait, a zsebpénz pedig legyen elég minderre. “Vannak szülők, akik ennyire tudatosan bánnak a zsebpénzzel, de ők ritkábbak” – mondta Himer Csilla.

Alapvetően a családnak kell bevonnia a gyereket a családi költségvetésbe. Legyen tisztában azzal, mi mennyibe kerül, vigyék el vásárolni. Az iskolákban mosni és takarítani sem tanítanak, az oktatásnak azt kell pótolnia, amit a családtól nem kapnak meg”

– mondta az Abcúgnak Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) igazgatója.

Az AKG alapítványi iskola, a diákjai az átlagosnál jobban ismerik a pénzügyeket, és az iskola is az átlagnál sokkal több energiát fektet abba, hogy megismertesse velük. A 9-ik és a 10-ik évfolyamban külön tantárgyat szentelnek a gazdálkodási és vállalkozási ismereteknek, a pénzügyi ismeretekkel pedig külön témaheteken is foglalkoznak.

Horn György szerint az iskolák alapdilemmája az időhiány, hiszen nem csak a pénzügyekről, hanem az alkotmányról, a KRESZ-ről vagy a toleranciáról is érdemes lenne beszélni, kérdés, hová fér be. Az pedig, hogy a tanterv a jövőben kimondja majd, hogy foglalkozni kell a pénzügyi ismeretekkel az iskolában, önmagában nem garancia arra, hogy a diákok tényleg megkapják az ezzel kapcsolatos tudást. A kétezres években például Horn szerint előírták a kötelező fogyasztóvédelmi oktatást az iskolákban, épp csak a feltételek nem voltak adottak hozzá, a tanárok nem tudták, mit és hogyan kellene tanítani.

Jelen pillanatban ugyanez a helyzet, a szükséglet világos, a feladat világos, de a feltételek nem adottak”

-mondta.

Albert Ákos | abcug.hu


Épp csak azt nem adja a magyar iskola, ami a boldoguláshoz kell
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Mint oly sok mindenben, a magyar diákok a problémamegoldási készségeket mérő teszteken is cudarul teljesítenek. Pedig a 21. században a modern oktatási rendszerek egyik legfontosabb feladata lenne, hogy felkészítse a diákokat a gyorsan változó világban foly...

Illusztráció - Tíz év alatt is sokat lehetne lendíteni az oktatáson
Budapest - Mintha a magyar oktatás irányítói tehetetlenül néznék, hogy a diákok minden területen egyre rosszabbul teljesítenek, pedig az OECD felmérése szerint viszonylag rövid idő alatt is sokat lehet lendíteni a gyerekek teljesítményén és az oktatási esélyegyenlőségen. Az OECD számai alapján Bulgá...

Minél nagyobb a kormány befolyása, annál rosszabbul teljesítenek a diákok
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Magyarországon a diákok nem tisztelik eléggé a tanárokat, az igazgatóknak egyre kevesebb beleszólásuk van abba, mi történik az iskolájukban, a tanároknak pedig dél-amerikai szinten van a fizetésük. Az Abcúg alaposan megnézte a legújabb PISA-felmérés eredmén...

PISA-felmérés - Soha nem teljesítettek még ilyen rosszul a magyar diákok
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Tovább rontott Magyarország a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát mérő PISA-teszten. A tavaly megírt tesztek most nyilvánossá váló eredményei szerint a hátrányos helyzetű diákok nagy bajban vannak Magyarországon, az ország pedig több sz...








hirdetés










hirdet�s