A középkorúak túlsúlya növeli az elbutulás kockázatát

Több tanulmány már összefüggésbe hozta az elhízást a későbbi szellemi hanyatlással, csak az nem volt tiszta, hogy maga a pár plusz kiló jelenti-e a kockázati tényezőt. Az új kutatás szerint már a túlsúly (25-30 közötti BMI-index) is emelkedett kockázattal jár. "Aki középkorúként túlsúlyos, annak több mint 70 százalékkal növekszik az esélye az elbutulásra." - mondta el a tanulmány vezetője, Dr. Weili Xu, a stockholmi Karolinska Intézet kutatója. Az elhízottak kockázata pedig már csaknem négyszeres, derül ki a Neurology című folyóirat cikkéből. "Habár a túlsúly hatása az agyi funkciókra nem annyira jelentős, mint az elhízásé, a közegészségügyet igen nagy mértékben érinti." - mondta Xu, és megjegyezte, hogy világszerte 1,6 milliárdra rúg a túlsúlyos és elhízott felnőttek száma. Az Egyesült Államokban és Európában a lakosság fele ebbe a kategóriába sorolható.

Xu a tanulmányához a Svéd Ikeradatbázis adatait elemezte. Ebben szerepelt 8 534 ikerpár adata a 65 év feletti korosztályból. Közülük 350 főt diagnosztizáltak demenciával, további 114-nél meg gyanították az állapot meglétét. Harminc évvel korábban a résztvevők megadták a testsúlyukat és magasságukat. Xu a BMI-index szerint csoportosította őket. Közel 30 százalékuk tartozott a túlsúlyosak vagy elhízottak közé.

További elemzések azt is kimutatták, hogy aki középkorúként túlsúlyos vagy elhízott, minden mástól függetlenül esélyesebb az Alzheimer-kórra vagy a vaszkuláris demenciára. A normális mentális funkciót mutatók közül 26 százalék volt elhízott korábban. A betegség lehetséges jeleit mutatók közt ez az arány 36 százalék lett, míg a diagnosztizált demensek között 39 százalék.

Mikor Xu megnézte azoknak az ikreknek az anyagát, akik közül az egyik később megbetegedett, a másik meg nem, felfedezte, hogy a súllyal való összefüggés már nem jelentős, ami arra utal, hogy a demenciában a környezeti hatások és a genetika is szerepet játszhatnak.

Mi lehet a testsúly-elbutulás kapcsolata? Xu szerint ezt több folyamat is magyarázhatja. A magasabb BMI-index összefügg a cukorbetegséggel és keringési zavarral, melyek szintén kapcsolatba hozhatók a demenciával. Aki az élete középső szakaszában túlsúlyt cipel, valószínűleg hosszabb ideig tette ki szervezetét a gyulladásos folyamatoknak, melyek szintén a kognitív funkciók csökkenéséhez vezetnek.

Xu és munkatársai hozzátették azt is, hogy tanulmányuk bizonyos korlátokkal bír, például a BMI-index nem minden esetben tökéletes a test zsírhányadának megállapításához. A mentális funkciók megőrzéséhez pedig sosem túl késő elkezdeni a fogyást. A Montefiore Egészségügyi Központ geriátriai pszichiátria osztályának igazgatója, Dr. Gary Kennedy szerint a kutatás erősségei közé tartozik viszont az, hogy nagy számú embert vizsgált. Bár kapcsolatot találtak a túlsúly és a demencia kockázata között, az igazgató szerint nem bizonyítható az ok-okozati viszony. Igaz, azt már igazolták, hogy a zsírszövetek gyulladásos citokinokat és más vegyületeket bocsátanak ki. Ez viszont közvetlen hatással lehet az agyra, mivel károsítja az idegsejteket.

-Független Hírügynökség-