A kihívások évada az idei Miskolcon

Seres Ildikó
Seres Ildikó - © Fotó: Magánarchívum
Miskolc – Isten óvja az embert a szerepálmaitól – szokták mondogatni színházi berkekben.

Seres Ildikó régóta dédelgetett vágya válik valóra ebben az évadban, de még nem tud felengedni és felhőtlenül örülni ennek, hiszen magasra tette önmaga számára azt a lécet, amit most meg kíván ugrani. Három bemutatóból kettőn már sikeresen túl van, ám a legfontosabb alakítás még hátravan. Már javában zajlanak a próbák, és hamarosan a Hello, Dolly! egyik címszereplőjeként láthatjuk-hallhatjuk őt a miskolci teátrumban.

Példaképe nyomában

– Főiskolás korom óta Maria Callas és Barbra Streisand a példaképeim. Annak idején minden énekvizsga előtt elolvastam az életrajzukat, hogy erőt merítsek belőle. Lenyűgözött, micsoda kitartással valósították meg önmagukat. Mindketten sokat küzdöttek külsejükkel is. Streisand például egy időben csak háttal volt hajlandó énekelni a meghallgatásokon! A Funny Girl aztán meghozta neki az 1. Oscar-díját, és még abban az évben leforgatta a Hello, Dolly!-t is. Ennek most lesz éppen 50 éve! Multifunkcionális művész: színész, énekes, rendező, producer, zeneszerző, forgatókönyvíró – áradozott példaképéről Seres Ildikó.

– Régóta vágyom rá, de nem tudom, jobb lett volna-e, ha sokkal korábban talál meg ez a szerep… – töpreng a színésznő, majd azt is elárulja: – Jelenlegi és volt tanítványaimtól is sokat tanulok, hiszen ők már inkább musical-pop, mint operettnemzedék. Az én pályám elején még nem nagyon volt divat musicalt játszani. Főleg operettekben és zenés játékokban szerepeltem. Talán az első igazi musicalfeladat éppen a Hello, Dolly! kalapos hölgye volt Kecskeméten 1991-ben. Később aztán még sok csodás musicalben énekelhettem: Cabaret, Mária evangéliuma, Elisabeth, West Side Story, Egy kis éji zene, Apácák, Jézus Krisztus Szupersztár… De azért jó pár musicalszerep elment mellettem, amit nagyon sajnálok… Nagy boldogság, hogy Dolly nem tartozik ezek közé!

Magas, de nem operett

– Ez a műfaj kicsit más énektechnikát kíván, mint az opera vagy az operett, a bel canto stílusnál nyersebb, beszédszerűbb hangképzést. Persze sokféle musical van, és a Dolly inkább a klasszikus musicalek sorába tartozik, de azért ki kell mozdulni a komfortzónámból. Nagyon meglepett, hogy Dolly szerepe milyen magas az eredeti kotta szerint. Nem könnyű ebben a regiszterben olyan elfogadható hangot kikeverni, ami nem operett ízű, mégis sokszínű, hajlékony és kifejező. Nem csoda, hogy általában le is transzponálják a színésznőknek. Még Barbra Streisand is mélyebben énekelte a filmben, mint ahogy a kottában írva van – magyarázta a művésznő.

Seres Ildikó a kihívások évét éli. Az Édes Annában ugyan apróbb szerepet kapott, mégis nagy feladat elé állították, mert zongoráznia kell, miközben ő hegedülni tanult.

– Kezdetben prüszköltem ellene, az ember nem szívesen mutogatja azt, amiben nem kifejezetten jó. De megküzdöttem a billentyűkkel, és most már élvezem. A Félőlény című mesében pedig négy különböző szörnyet alakítok, négyféle hangon, ami szintén izgalmas fel­adat! – sorolta a színész, aki sűrű napokat él. A próbák és előadások mellett három középiskolában­­­ is oktat éneket, drámát és színészmesterséget.

ÉM