A Kheopsz-rejtély nyomában

A Kheopsz-rejtély nyomában
A Kheopsz-rejtély nyomában
Párizs – Egy francia építészmérnök új elméletet dolgozott ki a piramisok építésének rejtélyes körülményeinek tisztázására. Teóriáját egy 3D-s szimulátorral támasztotta alá.

4500 évvel a Kheopsz-piramis építése után még mindig nem tudni pontosan, hogyan sikerült a világ egyik csodáját megvalósítani. Rengeteg találgatás és teória született már – az utóbbi években főleg – de mindezidáig a francia építész, Jean-Pierre Houdin állt elő valamelyest hihető – és háromdimenziósszimulátorral alátámasztott – verzióval.

A legelterjedtebb elmélet az volt, hogy külső rámpát használtak az egyiptomiak, ám kevés – a régészek és történészek számára használható – nyom maradt fenn.

Houdin nyolc évig tanulmányozta a piramist, mielőtt elkészítette a szimulátort, mely megmutatja, hogyan sikerült felépíteni a kolosszust (itt is megtekintheti). Elmélete szerint a munkások az első 43 méterig egy külső rámpa segítségével jutottak el, majd egy belső rámpán, dugóhúzóvonalban haladva érték el a kb. 146 méteres végleges magasságot.

A gízai Nagy-piramis
A gízai Nagy-piramis (más néven ‘Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis) az egyiptomi óbirodalmi Hufu (görögösen Kheopsz) fáraó által építtetett piramis. Ez a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Hufu piramisa az egyiptológusok szerint i. e. 2560 körül épült, és a munkálatok körülbelül húsz év alatt fejeződtek be. A piramis eredetileg a fáraó síremlékének készült, ezért Hufu fáraó piramisa néven is ismert. Hufu (i. e. 2551–2528) elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot építtet magának. A kínai nagy fal mellett Hufu síremléke a legnagyobb ismert emberi építmény. A piramis szerkezete A piramis magassága 146,6 méter, kívülről eredetileg fehér mészkő lapok borították ami mára már nem látható. A hatalmas piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye.