A kertekbe hívogathat az első februári napsütés

A fák metszéséhez már hozzá is kezdhetünk, de ügyeljünk a szabályokra!
A fák metszéséhez már hozzá is kezdhetünk, de ügyeljünk a szabályokra! - © Fotó: Dreamstime
Borsod-Abaúj-Zemplén – A tél utolsó hónapja még visszafogottabb, de ha az idő engedi, már lehet dolgozni.

Bár még fehérlik a hó, de hétfőtől plusz fokokat mérhetünk, amelynek meg is lehet az eredménye, hamarosan megerednek az ereszek: olvad a hó. A csatornában csurgó víz hangja, és a ki-ki sütő nap csak megdobbantja majd az elmúlt két hónapban csak a kopár és fagyos portát szemlélő kiskerttulajdonos szívét. Pénteken már február van, és Böjtelő vagy a székely naptár szerint Jégbontó havában pedig van már bőven tennivaló a konyhakertben, a virágágyásoknál és a gyümölcsfák körül is.

Elő az ültetőfát

Több dolog is ültethető már a fóliasátorba vagy akár a szabad földbe is ebben a hónapban. Aranyszabály minden esetben, hogy csak fagymentes földbe ültessünk, és csak akkor, ha plusz fokot mutat a hőmérő. Utána már jöhet egy kis fagy, nem fog ártani. Így például ültethetjük a fásszárú növényeket és rózsákat, akár nagyobb fákat, cserjéket is áttelepíthetünk, de csak megfelelő méretű földlabdával.

A fűtetlen fóliasátorban a retek, sárgarépa, káposzta, karalábé, karfiol, spenót és zeller vetését kezdhetjük el. Ha a talaj felengedett, készítsük elő a zöldborsó, dughagyma, fokhagyma, spenót, sárgarépa és a mák helyét. Ha az idő engedi, vethetjük őket. Ha az időjárás keményre fordul, betakarjuk az ágyásokat fátyolfóliával vagy mulccsal.

A lóbab elviseli, ha néhány fokkal fagypont alá megy a hőmérséklet, ezért már február végén elültethetjük, ha megfelelőek a talajviszonyok.

A vetőburgonyát előcsíráztathatjuk. Ehhez 12-15 fokos, világos helyen, ládában tároljuk egy rétegben, hogy a fény bőségesen érje. Amikor a csírák elérték a 2 centiméteres nagyságot és a talaj hőmérséklete, illetve az időjárás engedi, vethetjük a gumókat. Az előcsíráztatáshoz körülbelül 6 hét szükséges.

Már metszeni is lehet

Megkezdhetjük a gyümölcsfák koronáinak ritkítását, ifjító metszését. Fagymentes, enyhe napokon kezdjük el a bogyósok (ribizli, egres), a körte- és almafák metszését. A metszést a korona ritkításával, a sérült gallyak eltávolításával kezdjük. A málna előző évi sarjait ritkítsuk. A vadrózsákat és azokat a cserjéket, melyeknek nincs szüksége téli védelemre, fagymentes időben már februárban metszhetjük.

A csonthéjasok metszésével még várjunk. Télen ezeknél a gyümölcsfajoknál semmilyen metszési műveletet ne végezzünk. Ennek növényvédelmi okai vannak. Télen a sebeken át fertőznek ugyanis azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos pusztulásáért felelősek. Ha ezek bejutottak a fák szöveteibe, onnan nem tudjuk őket kiirtani, és a fák lassú halálra vannak ítélve. Eltérő mértékben, de valamennyi csonthéjas faj veszélyeztetett, de a legérzékenyebb a kajszi- és az őszibarack. A téli metszésnél nem tudjuk megakadályozni a fertőzést. Akár virágzás közben is metszhetünk, a lényeg az, hogy minél közelebb legyünk a virágzáshoz, és ne kezdjük el a munkát március 10. előtt. Ekkor a gutaütés kórokozói már nem fertőzőképesek.

Fagypont felett

Az almatermésűeket télen is metszhetjük, azokon a napokon, amikor fagypont felett van a hőmérséklet. Fagypont alatt ugyanis kezünkkel megfogva az ágakat kárt okozunk azzal, hogy a szövetekben lévő nedvesség felmelegszik, majd újból lehűl. Bármelyik időpontban metszünk is, ne feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről valamilyen sebzáró anyaggal.

Horváth Imre


Februárban, Böjtelőben

A hónap latin neve, a Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi–januári vígságra következő testi-lelki purgálás idejének számított. Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik.

Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.

Címkék: , , , ,