A KEK külügyminiszterei szerint a jövőben is a bevándorlás jelenti a legsúlyosabb kihívást

Belgrád/Banja Luka – A bevándorlási válság jelenti a jövőben is a legsúlyosabb kihívást Európa számára, ezért Európának meg kell védenie magát az esztelen brüsszeli bevándorlási politika hatásaitól – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön az MTI tudósítójának telefonon nyilatkozva a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) tagállamainak Banja Luka-i külügyminiszteri találkozóján elhangzottak összegzéseként.

Elmondása szerint a KEK külügyminiszterei arra figyelmeztettek: még nincs vége a bevándorlási válságnak, a nyomás továbbra is jelen van, és keresni kell annak megoldását. Kifejtette, hogy szerinte a brüsszeli intézmények eddigi megoldási javaslatai inkább a válság mélyítése, mintsem a megoldás irányába mutattak, “tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság javaslatai hibás alapelvre épülnek”. Szijjártó Péter magyarázata szerint ez a hibás alapelv a legálisnak nevezett migráció ösztönzése, ami növeli az Európai Unió országaira rakott terhet. Ehelyett inkább arra kellene törekedni, hogy minél kevesebben induljanak meg Európa felé, és ezek a terhek csökkenjenek. “Szerintünk nem növelni és elosztani kell a terhet, mint az európai intézmények szerint, hanem csökkenteni a terhet” – szögezte le.

A külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Balkánnak, Közép-Európának és Olaszországnak több mint egymillió illegális bevándorló átvonulását kellett átélnie az utóbbi időszakban, és ha az Európai Bizottság javaslatai továbbra is fennmaradnak, akkor tovább növekedhet ez a nyomás. Ez pedig elsőként a nyugat-balkáni országokban, illetve Magyarországon fog megjelenni, és a migránsok ismét a magyar határon jelennek meg, az erőszakos bevándorlók ismét a magyar rendőröket támadhatják meg.

“A magyar kormány álláspontja az, hogy elég a meghívásokra épülő bevándorlási politikából, mert ez már túl sok bajt okozott Európának és az Európai Uniónak” – emelte ki Szijjártó Péter. Hozzátette: a közép-európai országoknak össze kell fogniuk annak érdekében, hogy meg tudják magukat védeni “a meghívásra épülő, teljesen elhibázott, brüsszeli bevándorlási politika következményeitől”.

A magyar javaslatot három pontban foglalta össze a külügyi tárca vezetője. “Először is meg kell tudni védeni a határainkat, mert ellenkező esetben kiszolgáltatottak és védtelenek leszünk” – szögezte le. Hozzáfűzte: Magyarország készen áll arra, hogy a nyugat-balkáni országoknak továbbra is segítsen, hiszen eddig 218 rendőrt küldött különböző országok határőrizetének megerősítésére, és mintegy félmilliárd forintnyi technikai segítséget nyújtott. Ezenkívül az úgynevezett hot spotokat a javaslat szerint az Európai Unió területén kívül kell létrehozni, azaz az EU-n kívül kell eldönteni, hogy valaki rászolgált-e a menekültstátusra vagy sem, “ugyanis a visszatérítési politika nem működik, jól látszik, hogy aki egyszer bejön Európába, az itt is marad, és nem lehet visszaküldeni”. A harmadik javaslat szerint pedig az EU-nak csak olyan országok számára kellene fejlesztési forrásokat biztosítania, amelyek tesznek is azért, hogy a migráció okai megszűnjenek, jelenleg ugyanis az unió eurómilliárdokkal támogat olyan országokat, ahonnan kiindul a migráció.

A KEK külügyminiszteri találkozója mentén Szijjártó Péter kétoldalú megbeszélést folytatott a macedón, a horvát és az olasz diplomácia vezetőjével. Nikola Poposzki macedón külügyminisztert arról biztosította: Magyarország továbbra is készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a határvédelemben. Paolo Gentiloni olasz külügyminiszterrel szintén a migrációról, valamint egy összetett megoldás kereséséről volt szó. Miro Kovaccsal, a horvát tárcavezetővel pedig a jelenlegi horvát belpolitikáról tárgyalt, és kijelentette: Magyarországnak az az érdeke, hogy Horvátországnak minél előbb stabil kormánya legyen, túl sok nyitott kérdés van ugyanis a két ország viszonyában, ezért nem szabad időt pazarolni.

A KEK 1989. november 11-én jött létre, jelenleg tizennyolc tagja van. A szervezet célja a nyugat-balkáni és kelet-európai térség együttműködésének erősítése, az üzleti kapcsolatok fejlesztése, a demokratikus átalakulás, valamint az európai integráció segítése.

A KEK plenáris ülésén részt vett a boszniai, a magyar, a macedón, a fehérorosz, az olasz, az osztrák, a bolgár, a horvát és a szerb külügyminiszter, az albán, a moldovai és a lengyel külügyminiszter-helyettes, illetve a montenegrói, a román és a szlovák külügyi államtitkár, a cseh, a szlovén, valamint az ukrán diplomácia képviselői, illetve Johannes Hahn uniós bővítési biztos.

– MTI –








hirdetés