A KEHI új dokumentumokkal segíti a nyomozást a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának ügyében

Soron kívüli ellenőrzést végzett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) a moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanának értékesítése miatt és számos szabálytalanságot tárt fel. Ezért szerdán feljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés, hanyag kezelés és magánokirat-hamisítás elkövetésének gyanúja miatt – jelentette be Gaál Szabolcs Barna, a hivatal elnöke szerdai sajtótájékoztatóján. Gaál Szabolcs Barna közölte, az ingatlan értékesítése során komoly vagyoni hátrány érte a magyar államot, a legvisszafogottabb becslések szerint is 5 milliárd forint. Az elnök szerint a bűncselekmények elkövetésének gyanúját számos dokumentum támasztja alá, ezek közül többet bemutattak a sajtótájékoztatón. Gaál Szabolcs Barna úgy fogalmazott: tudták, hogy már van büntetőeljárás az ügyben, de olyan újabb dokumentumokat tártak fel, amelyek eddig ismeretlenek voltak, a nyomozó hatóság előtt is rejtve maradtak.

A Központi Nyomozó Főügyészég a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt 2009 novembere óta nyomoz. A nyomozást hivatalból rendelték el, az Állami Számvevőszék megállapításai alapján. Kedden a Központi Nyomozó Főügyészség az ügy miatt előállította, gyanúsítottként hallgatta ki és őrizetbe vette Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatóját, Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkárt és Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet.

A moszkvai ingatlan értékesítésével kapcsolatban korábban azt gondolták, hogy az első szerződés 2008 márciusából való – közölte a KEHI elnöke -. ám találtak egy olyan dokumentumot, amely azt bizonyítja, hogy az akkori moszkvai nagykövet 2005 novemberében már tárgyalásokat folytatott egy befektetői csoporttal, és erről tájékoztatta a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkárát. A sajtótájékoztatón Gaál Szabolcs Barna bemutatott egy 2005-ös szerződéstervezetet, amelyben szerepel a 2008-as pályázat nyertesének neve és vételárként 23 millió 690 ezer dollár.

Előkerült egy a tavalyi év végéig szigorúan titkos rejtjeltávirat is, ebben az akkori közigazgatási államtitkár azt írta: igencsak kevésnek tűnik a vételár. Az államtitkár ezért módosításokat kért a szerződés-tervezetben. Az ügylettel kapcsolatban több rejtjeltáviratot is találtak. A KEHI elnöke hangsúlyozta: a különböző dokumentumokat több minisztériumtól tudták beszerezni és munkatársaik jártak a moszkvai magyar nagykövetségen is. Gaál Szabolcs Barna kiemelte: egy 2006 áprilisi kormányhatározatban jelölték ki zártkörű értékesítésre az ingatlant, ami mutatja, hogy az adásvételről korábban felhatalmazás nélkül tárgyaltak.

A 2008. március 14-i szerződéssel kapcsolatban a KEHI elnöke közölte: ebben pontosan az az összeg, a 23 millió 690 ezer dollár szerepel, mint a korábbi tervezetben. A pénzből körülbelül 21 millió dollár három nappal később meg is érkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) számlájára. Mindez úgy, hogy semmilyen pályázat nem volt korábban – hangsúlyozta Gaál Szabolcs Barna.

A KEHI elnöke közölte: találtak olyan dokumentumot, amelyen a rájegyzések is érdekesek. Egy 2008. május 15-i dátumozású felirat szerint Faller Jenő, a Külügyminisztérium korábbi szakállamtitkára és Fekszi Márta találkozott az ügyben Veres János pénzügyminiszterrel. Egy nappal később pedig a pénzügyminiszter beszélt Tátrai Miklóssal, az MNV akkori vezérigazgatójával. Ebben a dokumentumban egyébként az olvasható, hogy az adásvételi szerződésben meghatározott vételár a Magyar Állam számára elfogadhatatlanul hátrányos.

A 2008. június 11-i kihelyezett kormányülésen készült emlékeztető szerint a kormány tudomásul vette, hogy a moszkvai kereskedelmi kirendeltség ingatlana kikerül az állami vagyon köréből. Gaál Szabolcs Barna úgy fogalmazott: a kormány arra utasította a külügyminisztert, hogy a pénzügyminiszterrel együttműködve gyakorlatilag utólag papírozza le az ügyletet. Ezután indult el a pályáztatás, holott már volt egy adásvételi szerződés és 21 millió dollár is az MNV számláján.

A pályázatot – amelynek lebonyolítása során is több szabálysértést talált a KEHI – végül az a cég nyerte, amely korábban a pénzt átutalta. A vételár egyébként a korábbi ajánlatnál kevesebb, 21 millió 320 ezer dollár volt. A KEHI elnöke szerint a dokumentumok azt bizonyítják: ha a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjai az eléjük kerülő pályázati anyagot elolvasták volna, akkor az angol nyelvű szövegből kiderül, hogy a korábban átutalt pénz beszámítását kéri a vevő.

Azzal kapcsolatban, hogy a sajtótájékoztatón bemutatott dokumentumokon szerepelnek olyan személyek nevei, akiket nem gyanúsított meg a főügyészség, a KEHI elnöke úgy fogalmazott: a feljelentést ismeretlen tettes ellen tették, de pontosan leírták a dokumentumok által alátámasztott tényállást és utaltak a személyekre is. Azért tartották fontosnak, hogy a KEHI feljelentést tegyen, mert olyan újabb dokumentumokat tártak fel, amelyek eddig nem voltak ismertek. Ezeket átadták a Központi Nyomozó Főügyészségnek – közölte Gaál Szabolcs Barna. Más kérdésre válaszul elmondta: arról nem tudnak, hogy az ügylet kapcsán pénz került volna személyekhez vagy más úton Magyarországra. A KEHI a dokumentumokat vizsgálhatja, nyomozati eszközei nincsenek – tette hozzá.








hirdet�s